Az Európai Unióban általános gyakorlatnak számít az, hogy az állam számos szociális jellegű szolgáltatás biztosítását a civil és egyházi szervezetekre ruházza át, biztosítva számukra a munka elvégzéséhez szükséges anyagi forrásokat.
Habár ezt a gyakorlatot Romániában hosszú évek óta számos szolgáltató szervezet igyekszik honosítani, mégis folyamatosan akadályokba ütközik a tevékenység finanszírozása. A hiányos és gyakran változó törvénykezés és a túlbonyolított bürokratikus procedúrák olyannyira megnehezítik ezeknek a szervezeteknek a tevékenységét, hogy csak nagy áldozatok árán sikerül ellátniuk a felvállalt feladataikat. Ebből indult ki az a pódiumbeszélgetés Marosvásárhelyen, amelyen Winkler Gyula EP-képviselőjelölt is részt vett kedden.
A Gyulafehérvári Caritas szervezésében megtartott A Civilek szerepe a szociális ellátásban: európai távlatok és hazai valóságok című beszélgetésen Winkler Gyula mellett részt vett Csép Éva Andrea, szociális ügyekkel foglalkozó parlamenti képviselő, Péter Ferenc, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke, Maros megyei tanácselnök és Vass Levente, egészségügyért felelő parlamenti képviselő, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke. A tanácskozást Ludescher László, a Gyulafehérvári Caritas vezetője moderálta. A rendezvény meghívottjai az Erdélyben tevékenykedő szolgáltatók képviselőivel tanácskoztak.
A meghívottak körüljárták azokat a problémákat, amelyekkel a szociális ellátással foglalkozó civil társadalom szembesül, és a megoldási lehetőségekről is beszéltek. A Caritas munkatársai szerint minden, emberrel kapcsolatos költségen spórol a kormány. A segítő szakmákban dolgozók száma alacsony, és sokszor nincs lehetőség az utánpótlásra, hiszen a szakképzettséggel rendelkezők közül kevesen maradnak a pályán.
Winkler Gyula a szociális jogok európai pilléréről, valamint a szociális rendszerek összehangolásáról szóló európai irányvonalakat ismertette. Kiemelten beszélt a szociális vállalkozásokról, amelyek szerte az Európai Unióban eredményesen működnek. „Nagyon fontos célkitűzés lenne a társadalmi vállalkozások működésének a támogatása, a jogi helyzetük tisztázása. A társadalmi vállalkozás pontosan jeleníti meg az európai modell alapját képező szociális piacgazdaság elvét. A világon sikeresen működő társadalmi rendszerek közül egyedül Európában találkozunk a szociális piacgazdasággal, ahol a versenyképesség követelménye, valamint a piacok verseny alapú működése a szociális érzékenységgel társul. Ezt a megközelítést ülteti gyakorlatba a szociális vállalkozás, amely profitot termel, de ezt visszaforgatja a társadalmi célkitűzéseinek elérésére” – mondta az EP-képviselőjelölt.
Csép Éva Andrea szerint nagyon nagy szükség van arra a tapasztalatra, amivel a civil szervezetek rendelkeznek. Parlamenti képviselőként többek között azért dolgozik, hogy megfelelő szintű állami támogatásokat különítsen el a kormány a szociális szolgáltatók számára. „Az elmúlt években sokat harcoltunk azért, hogy ezeket a támogatásokat megkapják a civil szervezetek. Idén megnövekedett az összeg, ez az RMDSZ eredménye. Idén 28 millió lejt ítélt meg a kormány az akkreditált civil és egyházi szolgáltatók szubvencionálására a tavalyi 18 millió lejhez képest, azonban ezek az összegek nem elégségesek, mert arányaikban nem követik a minimálbér növekedésének ütemét. Ezen javítani kell, hiszen ezek a szervezetek olyan munkát végeznek, amely az alkotmány szerint az állam feladata lenne” – mondta a képviselő.
Péter Ferenc szerint nagyon fontos szerepe van a civil szervezeteknek, mert a jelenlegi finanszírozási politika mellett a Maros Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság nem tudja lefedni a felmerülő igényeket. Elmondta, meg kell állapítani a civil szervezetek, az EU és a kormány szerepét, mert ha nincs összefogás ezek között a pillérek között, akkor nehéz lesz megoldásokat találni a problémákra.
Vass Levente parlamenti képviselő elmondta, Romániában nem válnak el világosan az egészségügyi és szociális szolgáltatások, és ebből néha problémák adódnak. A másik kettősség az, hogy Erdélyben sokkal erősebb a szociális érzékenység, mint Havasalföldön, így nincs egységes érdekérvényesítési platform országos szinten. Arra buzdította a szociális szervezeteket, hogy listázzák azokat a tételeket, amelyeket a román államnak kellene elvégeznie és a szolgáltatók rendelkezésére bocsátania.
A jelenlevők megegyeztek abban, hogy a szociális és egészségügyi kérdésekben nem létezhet szabadpiac, az erre vonatkozó politikákat európai direktívákkal kell segíteni, és ebben a munkában a civilek, a kormányok és az EU-s döntéshozók együttműködésére egyaránt szükség van.
A szatmári fiatalok és gazdák is élnek az EU adta lehetőségekkel
Nekünk, fiataloknak elképzeléseink és véleményünk van az EU-ról, ennek pedig hangot kell adni a következő 5 évben az Európai Parlamentben” – fogalmazott kedden, Szatmárnémetiben Oltean Csongor, RMDSZ-es EP képviselőjelölt.
A Szatmár megyei City Rádióban beszélt kedden Oltean Csongor RMDSZ-es EP-képviselőjelölt az európai parlamenti választások jelentőségéről, majd húsfeldolgozó farmot látogatott meg, ahol jelenleg kétmillió eurós beruházást terveznek az Európai Uniótól nyert pályázati támogatásnak köszönhetően és egy teljes üzemet fognak működtetni. A gazdák saját tenyésztésű állományból gazdálkodnak. A farmon marha és juh mellett disznótenyésztéssel is foglalkoznak, a feldolgozott húst pedig értékesítik.
Oltean Csongor kedden egy kerekasztal-beszélgetésen is részt vett, ahol diáktanácsosokkal beszélgetett a közelgő választások fontosságáról, illetve a fiatalok közéletben való részvételéről, legyen szó diáktanácsokban zajló tevékenységekről vagy önkénteskedésről. A képviselőjelölt kiemelte ezeknek nem csak szépségét, hanem előnyeit is, mondva: ezáltal a fiatalok sokkal céltudatosabbak és nyitottabbak lesznek az élet különböző területein. „Tetszett az, hogy bár fiatalok, van véleményük, amit ki is mernek nyilvánítani” – tette hozzá Oltean Csongor EP-képviselőjelölt.
„A beszélgetésen szóba kerültek az EU által főként fiataloknak kínált lehetőségek, amelyek által megnyílnak előttük olyan kapuk, mint például az Erasmus+ program, amelynek köszönhetően együtt gondolkodhatnak más országok fiataljaival, tervezhetnek közösen, beutazhatják Európát és így tovább. Ők annak a generációnak a tagjai, amelyiknek ez természetes dolog, hiszen ebben nőttek fel”– tette hozzá Mureșan István, a Szatmár Megyei Ifjúsági Tanács elnöke.
Olyan Európát szeretnénk, amelyik megbecsül minket
„A szatmári fiatalok tisztában vannak az EU által kínált lehetőségekkel, élnek velük és fontosnak tartják, hogy ezeknek köszönhetően utazhatnak, tanulhatnak és dolgozhatnak az EU-ban, viszont ennek ellenére szükség van a hasonló találkozókra, nyomatekosítanunk kell az idei választás tétjét. Mi, fiatalok olyan Európában akarunk élni, ahol nem másodrangú állampolgárok vagyunk. Elképzeléseink és véleményünk van az EU-ról, ennek pedig hangot kell adni a következő 5 évben az Európai Parlamentben” – fogalmazott Oltean Csongor.
„Vidékfejlesztési szakemberként különösen fontosnak tartom a májusi EP-választásokat, hiszen most a mezőgazdasági támogatások megtartása a tét. Vannak olyan politikai erők, amelyek a támogatások drasztikus csökkentését vagy bizonyos esetekben az eltörlését tervezik. Közösségeink fejlődésében, kulturális és építészeti örökségünk megőrzésében kiemelkedően fontosak voltak az EU-s források, nem is beszélve a mezőgazdasággal foglalkozó családi és kis- és középvállalkozásokról. Nekünk kell alakítanunk a jövőt az EU-ban, hogy az erdélyi magyarok számára pozitív változásokat hozó döntések szülessenek” – mutatott rá a beszélgetésen Magyar Lóránd RMDSZ-es parlamenti képviselő.
Közlemény

