Ez az aprócska bogár inkább csak nagykultúrás gazdák figyelmét keltette fel eddig, azok közül is a repcetermesztőkét. De néhány éve a szőlő virága és sok más kultúrnövényünk is felkerült a polifág életet élő kártevő “étlapjára”. Miután repcevirágzáskor a lárvák kifejlődnek és imágóvá alakúlnak, a telelőhely felkeresése előtt még intenzív táplálkozásba kezdenek. Ekkor a szántóföldeken már kevés virágzó növény van, ezért nagyobb távokat is megtesznek, hogy virágokat és virágport keressenek.
Ez a rovar (tudományos nevén Meligethes aeneus) tavasszal bújik elő telelőhelyéről, amikor a talaj hőmérséklete meghaladja a 8 °C-ot, általában avarban telel kifejlett bogár formában. A repcefénybogarak akkor keresik fel a repce vagy mustár vetéseket, amikor bimbós állapotban van a növény. Ha a hőmérséklet is optimális, megkezdik rajzásukat és táplálkozásukat. A bogár fő táplálékául a virágok porzói szolgálnak, ezért képes a bimbót kirágni és jelentős károkat okozni vele. A nőstények a porzókra teszik le petéiket és a lárvák is virágporral táplálkoznak, ezzel a termőket is megrongálva teszik terméketlenné az adott virágot. A közelmúltban még vita folyt arról, hogy a fénybogár hasznos beporzó rovar vagy inkább kártevő, mára viszont egyértelművé vált hogy a kártevőkhöz kell sorolnunk, mivel védekezés nélkül jelentős terméskiesést képes okozni.
Ha észleljük jelenlétüket, vizsgáljuk meg a virágokat, hogy találunk-e köztük kirágottakat: ha igen akkor védekezzünk ellene olyan hatóanyagokkal amire még nem mutattak ki rezisztenciát. Ilyen készítmény például a Vertimec, Talent, Mavrik. Ha csekély számban jelenik meg, a vegyszeres védekezés nem indokolt ellene, mivel megfelelő mennyiségű táplálékot talál a kinyílt virágok pollenjéből, így nincs szüksége a bimbókat felrágnia. Kis egyedszámban a beporzást is elősegíti.
You must be logged in to post a comment.