Történelmi városban élünk!

Legyünk büszkék arra, hogy egy ilyen jelentős történelmi kötődéssel bíró városban élünk, mint Nagykároly! – hangsúlyozta Kovács Jenő azon az egyeztetésen, amit csütörtök délután a Nagykárolyi Polgármesteri Hivatalban folytatott a város magyartanáraival és magyar történelemtanáraival.

„Nem sok város dicsekedhet azzal, hogy ilyen sok költő, író, vagy történelmi személyiség kötődne hozzá, mint Nagykároly! Mi pedig mégsem vagyunk képesek kiaknázni az ebben rejlő lehetőségeinket!” – adott hangot nemtetszésének Kovács Jenő polgármester. Nagykároly elöljárója azon az egyeztetésen beszélt erről, amit csütörtök délután a Nagykárolyi Polgármesteri Hivatalban folytatott a város magyartanáraival és magyar történelemtanáraival közösen.

Kovács Jenő polgármester elmondta, azt szeretné elérni, ha készülne egy kiadvány, mely Nagykárolyt kultúrtörténeti szempontból mutatná be. Ebben helyet kapna a város történelme mellett a városban együtt élő nemzetiségek történelme éppúgy, mint a zenei, képzőművészeti vagy építészeti jellegű alkotásainak bemutatása is.

„A diákok szinte semmit, vagy csak nagyon minimálisat tudnak arról, hogy az írók, költők, zenészek, képzőművészek közül ki, milyen szállal kötődik Nagykárolyhoz. Volt olyan nagykárolyi személy, aki egyszer megkérdezte tőlem, hogy Károli Gáspárnak mi köze a Károlyi grófi családhoz? Olyan félreértések vannak a köztudatban, amelyeket tisztáznunk kell és meggyőződésem, hogy egy ilyen kultúrtörténeti kiadvány nagy hasznunkra lenne. Végh Balázs Béla tanár urat megkértem, hogy vállalja a kötet megszerkesztését és azt szeretném, ha a város pedagógusai is – amennyiben idejük és energiájuk engedi – valamilyen szinten szerepet vállalnának az összeállításban és a diákok körében történő népszerűsítésben” – mondta a polgármester.

Az egyeztetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a hosszú, tömör előadások és kulturális vonatkozású rendezvények nem vonzzák a diákokat. A helyi értékek kiemelése és megismerése pedig fontos lenne, hiszen a lokálpatriotizmus mellett az általános műveltségüket is bővítené. A polgármester azon álláspontját sem rejtette véka alá, hogy a kulturális turisztika terén is felhasználnák az elkészült kötetet.

„Azt kellene elérnünk, hogy aki Nagykárolyról olvas és itt él, vagy itt élt valamikor, jó szívvel gondoljon városára” – hangzott el az egyeztetésen.

A jelenlévő pedagógusok elmondták, a maguk részéről igyekeznek a tananyag mellett a helyi vonatkozásokat is megosztani a diákokkal. Ettől függetlenül jó ötletnek tartanák egy ilyen kiadvány létrehozását. Hozzátették, olyan szinten túlterheltek a diákok is és a pedagógusok is, hogy nem érzik azt, hogy komoly erőfeszítést igénylő projektekbe belevághatnának.

Putovits Tünde és Hágó Attila Nándor egy kulturális programtervvel is készült. A magyar kultúra napjához kapcsolódó éves rendezvényeket egy-egy helyi kötődésű író, költő évfordulójával kiegészítve kellene véleményük szerint megszervezni. Jövő hétre például már szerveznek is egy kulturális sétát, mely bárki számára nyitott. Ezenkívül helytörténeti előadások, vetélkedők szervezését és a költészet modernebb ágazatait felölelő kulturális estek rendezésének ötletét is felvetették.

Az egyeztetés – bár különösen konstruktívabb eredményt nem hozott – mégis a folytatás reményével ért véget. A lehetőség adott, a támogatás meg lenne, már csak olyan tettre kész emberekre van szükség, akik képesek és akarnak is tenni Nagykároly kulturális értékeinek ápolásáért, tovább örökítéséért és népszerűsítéséért.

T. T.