A március idusán legtöbbet hangoztatott kifejezésünk – a szabadság – jelentéséről szólt a nagykárolyi evangélikus-lutheránus templomban megtartott ökumenikus istentisztelet. Az 1848–49-es magyar forradalomra és szabadságharcra való nagykárolyi megemlékezések talán leginkább lélekmelengető mozzanata.
A Teremi úton lévő templomban a vendégeket Illyés Sándor evangélikus lelkész fogadta. Elmondta, hogy 48 emlékezete sokkal többet kell jelentsen puszta főhajtásnál. Érzése szerint az akkori tettek, az akkoriak bátorsága gyökér gyanánt szolgáltak az azóta eltelt időkben, volt hova visszanézni, volt miből erőt meríteni. A házigazdák amúgy a vesperás istentiszteletre műsorfüzettel készültek, külön kérték is a más felekezetűeket, hogy bátran kapcsolódjanak be a szertartásba, mely során a gyülekezett kántora, Kovács Márta vezette híveken kívül a Kalazanci Szent József Római Katolikus Iskolaközpont diákjai több énekkel is szolgáltak Jónucz Alfonz zenetanár vezetésével.
Isten igéjét Tolnay István református esperes hirdette. Magyarázatában a szabadság kifejezésünk jelentését is elemezte. Semmiképpen sem jelenti a kötelezettségek alóli mentességet – fejtette ki. Annál inkább azt, hogy megtanulunk szeretni, megtanulunk megfeledkezni az egyéni érdekeinkről, és a közösségért cselekedni. Meglátása szerint ez 48 üzenete, azaz a hazáért, a szabadságért akár áldozatot is kell vállalni. Ilyés Csaba római katolikus esperes imájában rámutatott arra, hogy a „negyvennyolcasok” nem emberfeletti hősök voltak, hanem az emberré válás hősei.
A rendezvényen díszőrséget állt a gróf Károlyi Gyula Cserkészcsapat, valamint a Történelmi Vitézi Rend nagykárolyi tagsága. Kocsis László törzskapitány kapott szót, és a többi között külön üdvözölte a legidősebb észak-erdélyi vitézt, Sikolya Imrét. A Rend kitüntetését adta át a továbbiakban Berei Károly vitézi hadnagynak.
Hagyományteremtő szándékkal az újraéledt nagykárolyi cserkészmozgalom koszorút helyezett el arra az emléktáblára, amelyet hat évtizede az akkori károlyi cserkészek állítottak március idusán. Mint a 151-es számú, gróf Károlyi Gyula Cserkészcsapat vezetője, ifj. Geréb Miklós mondta, szeretnék, ha ezután évente sort kerítenének erre a főhajtásra is a nagykárolyi ünnepségek körében.


You must be logged in to post a comment.