Út a felhők fölé

A Havasalföldet Erdéllyel összekötő Transzfogarasi út egy igazi turisztikai látványosság. Hídjaival, vízeséseivel, felhőkbe burkolózó hegycsúcsaival a világ egyik legcsodálatosabb vidéke. Felfedezni és megismerni olyan utazás, melynek minden kilométere kalanddal csábítja a látogatókat.

Az érintetlen természet szerelmesei megdöbbenve kérdezhetik, hogy ugyan egy végtelennek tűnő, kígyóként tekeredő aszfaltcsíkban mi lehet látványos és érdekes? A Transzfogarasi út mint a természet alkotta, mint a mesterségesen kialakított látnivalóival Románia legjeibe nyújt betekintést.

A Fogarasi-havasok központi részén áthaladó út összeköti észak-déli irányban Nagyszeben és Argyas (Argeș) megyét. Hosszúságával, építésének körülményeivel, valamint kanyargós szerpentinjeivel bevéste nevét nem csak a régió, de a világtörténelem lapjaira is.

Az alapötletet az 1968-as prágai tavasz adta, mely során a Szovjetunió és a Varsói Szerződés országai (Románia kivételével) lerohanták Prágát és leverték a tüntetéseket. Románia akkori vezetője, Nicolae Ceaușescu attól tartott, hogy a szovjetek bármikor lerohanhatják Romániát is, és az ország nem állt készen a védekezésre. Bár a II. világháborút megelőzően is épültek a Déli-Kárpátokat átszelő utak, de ezek javarészt folyóvölgyeken keresztül futottak, így egy esetleges támadás során könnyedén megbéníthatták volna rajtuk a forgalmat. A Transzfogarasi utat elsősorban szállításra tervezték, de mint oly sok esetben a megvalósítás messze túlnőtte az eredeti tervet.

Az út 1970 és 1974 között épült, javarészt katonák munkája révén. A 151 kilométer hosszú út egészen pontosan a Pitești melletti Bascov falu után kezdődik és a Kercisóra (Cârțișoara) helység közelében lévő 1-es számú (Nagyszeben–Brassó) országúttal való találkozási pontnál ér véget. Az út legszebb része, a szerpentinekkel tarkított, Fogarasi-havasokban kanyargó 91 kilométer a Vidraru gáttól a Kercisóra községig tart. Legmagasabb pontja 2042 méteren található, majd innen alagúton keresztül lehet átjutni a hegylánc főgerincén. Ezen a szakaszon összesen öt alagút, míg hídból és viaduktból nem kevesebb, mint 578 található.

Az 1974. szeptember 20-ai hivatalos átadást követően több évig, egészen 1980-ig dolgoztak még az útburkolaton. A hegyvidéki viszonyok, a képzetlen munkaerő, és a terepviszonyok alakítására felhasznált 6520 tonna dinamit rengeteg balesetet okozott. Hivatalos adatok szerint negyvenen, de a nem hivatalos becslések szerint több százan vesztették életüket.

Az aszfaltos útnak köszönhetően megnőtt a turizmus is. Az út olyannyira népszerűvé vált, hogy 2009-ben a BBC Top Gear autóversenyekről szóló tv-sorozat is forgatott róla. Jeremy Clarkson kijelentette, hogy „a legjobb autóút a világon”. 2014-ben a National Geographic magazin listavezető ajánlata volt őszi színeiben pompázva, illetve az út északi részét minden évben kerékpáros versenyekre is használják. (Része a Tour de Roumanie-nak, aminek keretében 22 km-t kell megtenni a Bilea-tó körül.)

Szeben irányából haladva az út elhalad az 1235 méter magasan lévő Bilea-vízesés mellett. Sajnos az útról nem sokat látni a 60 méteres zuhatagból. Így aki a vízesést akarja megcsodálni, vagy a 3800 méter hosszú drótkötélpályán működő felvonóból, vagy külön a vízeséshez vezető gyalogos túrán teheti meg.

Az úton tovább haladva ugyancsak a Bilea nevet viselő hegyi patak kísér egészen a vízesés tetejéhez. Ugyancsak itt található a leghosszabb romániai alagút is a Capra–Bilea-átjáró, mely 887 méter hosszú. A Fogarasi-havasok legnagyobb tengerszeme a Bilea-gleccsertó, mely 2034 méter magasban fekszik, legnagyobb mélysége 11 méter. S bár a tó gyönyörű, vize teljesen elszennyeződött.

A tó történetéhez szomorú esemény is kapcsolódik, mivel 1977 áprilisában lavina keletkezett a tófalon és 23 embert sodort magával. Éppen a lavina veszély, valamint a hegyomlás, földcsuszamlás; a ködös idő, valamint a havazás miatt minden évben novembertől júniusig az út le van zárva a forgalom előtt.

Ugyancsak itt található Románia 3 legmagasabb csúcsa a Moldoveanu, Negoj és Nagy-Vist-csúcs, amelyek meghaladják a 2500 méteres magasságot.

Míg a tóig vezető, „S” kanyarokban gazdag útszakaszt a magas, sziklás, ködbe és felhőkbe burkolózó hegycsúcsok jellemzik, a lefelé vezető oldal sokkal lankásabb és lombhullató fáinak köszönhetően, színesebb. A tó mellett elhaladva egy alagúton át hagyjuk el Erdélyt, és lépünk át Argeș megyébe. A hatalmas sziklafalak eltávolodnak az úttól, s helyébe csobogó patakok hangját hallani. Itt már juhnyájakkal is találkozhatunk. A Transzfogarasi út átvezet Románia legnagyobb víztározója, a Vidraru-tó mellett, valamint a Vidraru-gát tetején is. A tavat az Argeș folyó vizének felduzzasztásával hozták létre 1966-ban. Hossza 14 kilométer és 900 hektár területet foglal magába. A gát 166 méter magas és 305 méter széles, és 465 millió köbméter vizet képes felfogni. Ez a vízgyűjtő önmagában megtermeli a paksi atomerőmű által fejlesztett áram 10%-át. Sajnálatos módon a vízgyűjtő is szomorú eseményhez kötődik, hiszen a tó felduzzasztásakor egy egész falu víz alá került.

Szintén az út mellett található az igazi Dracula-kastély is, illetve a Transzfogarasi úton juthatunk el a balladából ismeretes Manole mester által épített kolostorhoz.

Csodaszép és veszélyes – ezzel a két szóval tudnám röviden jellemezni az utat. Minden kanyarban, minden szakaszon más – más arcát mutatja. A hajnali köd, vagy az eső után felszálló pára, füstös paplant terít a csúcsokra, s az utazóban azt a látszatot kelti, mintha a felhők fölé vezetne az út. A mélységbe vonzó szakadékok, s a sziklákon csörgedező víz teljes ellentétet ad az aszfaltos úttal, s így alkot utánozhatatlan látványt és disszonáns egyensúlyt. Bár volt lehetőségünk, hogy ne csupán átrobogjunk a végtelen kilométereken, mégis hiszem, hogy sok látnivaló kimaradt, amit csak akkor vesz igazán észre az ember, ha újra, s újra visszatér.

Szöveg: Habarics Ilona

Fotó: Habarics Ilona és Habarics Zsolt

Ha tetszett a cikk like-oljátok, osszátok meg, csatlakozzatok a csoporthoz és a kedvelőinkhez.

Köszönjük!

– Blogger oldalunk: https://ketbarangolo.blogspot.com
– Barangolók Facebook csoport: https://www.facebook.com/groups/barangolok
– Facebook oldalunk: https://www.facebook.com/2barangolo
– Google+ oldalunk: https://plus.google.com/u/0/100670518306857180454