2023. június 25-én, 11 órai kezdettel kerül sor a Nagykárolyi Magyar Görögkatolikus Templom szentelésére. Az utóbbi években teljes felújításon átesett templom ünnepélyes megáldása különleges, meghatározó esemény egy közösség, de a tágabb környezete életére nézve is.
A szenteléssel egybekötött Szent Liturgiát a Nagyváradi Görögkatolikus Egyházmegye püspöke, Nagyméltóságú Virgil Bercea és a Hajdúdorogi Görögkatolikus Metropólia érsek-metropolitája, Nagyméltóságú Kocsis Fülöp fogják bemutatni a környék papsága koncelebrálásával. Az ünnepi szertartáson részt vesznek helyi, megyei és magyarországi közméltóságok is, valamint érkeznek zarándokok Nagyváradról, Szatmárnémetiből, Nagypeleskéről.
Először körmenetre kerül sor az oltárban elhelyezésre kerülő ereklyével, majd megszentelik az oltárt, a templom falait és a frissen restaurált ikonosztáziont. Ezután veszi kezdetét a szoros értelemben vett Szentmise, amely közös agapéval zárul.
Minden Nagykároly-és környéki hívőt nagy szeretettel hívunk, hogy hálatelt szívvel dicsőítsük Istent és kérjük, hogy gazdagon áldja meg kegyelmével mindazokat, akik e magasztos feladat bevégzéséhez hozzájárultak. Kérjük közösen a legszentebb Istenszülő Szűz Mária, a Béke királynője oltalmát keresztény magyar népünkre, Szent Mihály és Gábor arkangyal pedig védelmezze életünket.
„Áldd meg, Uram, mindazokat, kik házad ékességét szeretik, és akik isteni félelemmel, hittel és szeretettel fognak betérni és imádkozni e hajlékban!”
Az alábbiakban a templom rövid történetét olvashatják
E templomot Isten kegyelméből Mikithovits Simon parókus szolgálata idején 1736-1739 között építtette Rácz Demeter (1706-1782), munkácsi származású görögkatolikus nemes, a Károlyi grófi család szolgálatában álló teljhatalmú jószágkormányzó, a régi fatemplom helyett a rutén (ruszin) közösség számára. Az uraság címere a gazdagon díszített kegyúri karzat bejárata fölött található. A tornyokra felkerült, az 1739-es évszámmal ellátott díszes kovácsolt vaskeresztek egyikét ma is a templomban őrizzük. Ez volt a környék első téglatemploma, melyet Deskó Gergely általános püspöki helynök áldott meg Olsavszky Mihály Mánuel munkácsi püspök (1742-1767) idejében 1746 Urunk mennybemenetele ünnepén, így a templom címünnepe is ez volt a Munkácsi Egyházmegye Sematizmusa szerint is.
A templom XVIII. századi díszítményei közé tartoznak a nagy torony keleti falán található négy evangélista stukkóképei, melyek eredeti ószláv nyelvű feliratait a 2013-2014-es felújítás során tárták és újították fel. A görögkereszt alakú főoltár és a baldachin 1838-ból való, melynek faragványait a Munkácsi Egyházmegye szobrásza, Molnár Demeter készítette. Az ikonosztázion Bródi László és felesége Kihán Mária adományaként 1857-ben épült, a klasszicista szószéket, a rajta lévő szignó szerint pesti szobrászművészek készítették 1860-ban. Az Urunk mennybemenetelét ábrázoló, vászonra festett oltárkép is a XIX. század közepéről származik, kompozíciója megegyezik az szatmárnémeti római katolikus székesegyház oltárképével. A kupola négy nagy ünnepünket ábrázoló festményét Fenczik Kornél festette 1888-ban, amiért 200 forintot kapott. Az előszentély alatt, a templom teljes szélességében egy boltíves tégla kripta is található, ahová Benedek Zoltán szerint az ikonosztáziont adományozó házaspár teste nyugszik.
A templom tetőszerkezete mai formáját a XIX. században nyerte el. Az 1829-es és 1836-os földrengés után a helyreállítás csak a szabadságharc leverése után, 1850-ben történt meg. 1869-ben a központi torony keresztjét egy viharos szél ledobta, a tetőzetet is beszakította, ekkor zsindely helyett bádoggal fedték, melyet a következő években a többi tornyon is folytattak.
VII. Pius pápa az Imposita humilitati Nostrae kezdetű bullájával az egyházközséget 1823. július 9-én a Nagyváradi Egyházmegyéhez csatolta. 1908-ban a hívek kérésére visszacsatolták a Munkácsi Egyházmegyéhez, amely eseményt az északi bejárat fölött elhelyezett márványtáblán örökítették meg. Az új parókus Mitrovich Elek lett, akinek a beiktatása nagy ünnepélyességgel történt. 1912-ben a Hajdúdorogi Egyházmegye megalakulása után, amelynek székhelyére is pályázott az egyházközség, az új püspök joghatósága alá került. 1948-ban a kommunizmus beköszöntével ortodoxnak nyilvánították, ingatlanait az Ukrán Ortodox Egyház kebelezte be, azonban a szertartás továbbra is magyar nyelven zajlott. A rendszerváltás után 1991-ben a hívek visszatértek eredeti vallásukhoz és a Máramarosi Görögkatolikus Egyházmegye magyar esperességének részeként Ft. id. Pallai Béla személyében újra görögkatolikus papja lett az egyházközségnek. 1999-ben ismét a Nagyváradi Egyházmegyéhez csatolták Nm. Virgil Bercea püspöksége idején, aki Ft. Zelicskovics Józsefet helyben szentelte pappá és nevezte ki az egyházközség parókusává.
Az idő elteltével a templom állapota leromlott és szükségessé vált a teljes felújítás. 2006-ban Ft. Erdődi Endre parókus és Ft. Filip Radu esperessége alatt először németországi támogatásból kezdődtek meg a munkálatok a nagy torony tetőszerkezetének cseréjével és a templom belső burkolatának felszedésével és a belső falak vakolásával.
Időközben 2007-ben parókus váltás történt, Ft. Vadas Krisztián kinevezésével. Isten kegyelméből folytatódtak a munkálatok: 2007-ben nyílászárók cseréje, padlófűtés, belső vakolás, festés történt meg. 2008-ban a belső fali stukkók aranyozására és két harang villamosítására került sor. 2009-ben elkezdődött a rézlemez beszerzése a tetőhöz, így 2011-ben a szentély kupolája, 2012-ben a két homlokzati torony újult meg teljesen. 2013-2014 a „Mária sugara” elnevezésű, a magyar-román határon átívelő Európai Uniós projekt keretében a nagytorony is rézlemezt kapott és belül is megújult, valamint megerősítésre kerültek a homlokzati tornyok, teljes külső felújítás történt, új melléképület épült és terméskő járda készült a templom körül. E munkálatokat a szatmárnémeti Euras Kft. végezte. 2021-2023 között, a helyreállítás utolsó részében a hívek adományaiból, a Magyar Kormány 22 millió forintos és a Román Vallásügyi Minisztérium 100 ezer lejes támogatásával felújításra kerültek a régi téglakerítések, külső és belső állagjavítások és festés történt, valamint Cristina Busuioc szatmárnémeti restaurátor tervei alapján és közreműködésével Bölöni Melinda restaurátor vezetésével a budapesti BF Restaurátor Művész Kft. restaurálta az ikonosztáziont, a két baldachint, az oltárasztalt és a szószéket.
You must be logged in to post a comment.