Kárpát-medencei nemzetpolitika a biztonság jegyében – Kelemen Hunor a magyar-magyar együttműködésről a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) előtt.
Országhatároktól függetlenül egyértelműen a biztonság az, ami foglalkoztatja a magyar közösségeket egy tétova, a helyes utat és megoldásokat ma még nem találó Európában – hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnök március 31-én, csütörtökön a Kápát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) évente megszervezett budapesti ülése előtt. „Romániában ehhez az alapvetően bizonytalan közérzethez adódnak hozzá azok a jogcsorbítások, hatósági túlkapások, amelyekkel sajnos szinte naponta szembe találjuk magunk, és amelyeknek szenvedő alanyai a magyar emberek. Ezekről a helyzetekről a holnapi ülésen is említést teszek, hiszen ezek azok a gondok, amelyek közösségünket leginkább foglalkoztatják, és félő, hogy ezek az önkormányzati választások közeledtével egyre erőteljesebben jelentkeznek” – mutatott rá Kelemen Hunor, ugyanakkor arra is emlékeztetett: legutóbb az RMDSZ két polgármesterét hatalmas pénzbírsággal sújtották a székely, illetve a magyar zászló kifüggesztése miatt. A szövetségi elnök elítélte azt a hatósági túlbuzgóságot, amellyel a magyar közösség szimbólumhasználati jogát korlátozzák napirendszerűen.
Hozzátette azt is, hogy a közelgő választáson és az azt követő időszakban is a Romániai Magyar Demokrata Szövetség célja az, hogy az erős képviselet mellett országszerte védelmet is nyújtson a közösségnek: nyelvi jogai tiszteletben tartásától az anyanyelvű oktatás biztosításán át egészen a hétköznapok közbiztonsági feltételeinek megteremtéséig. „Fontos számunkra az, hogy ebben a képviseleti munkában magunk mellett tudjuk a Kárpát-medencei magyar közösségek vezetőit. Választásokra készülünk, végezzük a munkánkat otthon, de eközben azokra a közös célokra is folyamatosan figyelnünk kell, amelyek által erősebbé válunk mindannyian” – szögezte le a szövetségi elnök, aki szerint a határon túli magyar közösségek mindenikében prioritás a megszerzett jogok megőrzése, valamint az, hogy megakadályozzák a jogfosztásokat, kivívott eredményeik megcsorbítását annak érdekében, hogy a magyar emberek biztonságban érezzék magukat szülőföldjükön. „Az a nemzet, amely tervezni és építkezni tud, nincs elveszve. Mi nem a folyamatosan változó világ elbizonytalanodó közösségei közé akarunk tartozni, hanem számon akarjuk tartani azokat a közös elveket és értékeket, amelyek támaszt és békét nyújtanak, védelmet és biztonságot jelentenek” – hangsúlyozta Kelemen Hunor, aki szerint ebben a tekintetben is fontos a magyar közösségek képviselőinek budapesti fóruma. „Megfigyelhettük, hogy az utóbbi időben egyesek a legapróbb ürügyet is megkeresik arra, hogy Magyarország és Románia közé éket verjenek – legutóbb éppen a kürtőskalácsot használták volna erre. Nem engedhetjük meg, hogy ez az ürügysorozat folytatódjon, ezért az RMDSZ a folyamatos párbeszédet szorgalmazza, hiszen a két ország békés kapcsolata a romániai magyarság biztonságérzetét is növelné” – tette hozzá az RMDSZ elnöke, és azt is hangsúlyozta: a román-magyar államközi viszonyt javítani kell, a Szövetség pedig minden erejével azon lesz, hogy ezt az utat egyengesse, támogassa a közös megoldáskeresésen alapuló szomszédságpolitikát.
Jelentős előrelépés történt a sérült személyek jogainak tiszteletben tartása terén
A fogyatékos személyek jogainak tiszteletben tartását nyomon követő és felügyelő intézmény működési feltételeit elemezték azon a nemzetközi konferencián, amelyet a héten a szenátus emberjogi bizottsága, a Jogi Erőforrások Központja és a miniszterelnöki hivatal közösen szervezett meg. A mintegy 80 intézményt képviselő résztvevő mellett olyan külföldi szakemberek is jelen voltak, akik több tízéves tapasztalatra tettek szert az Európai Unió különböző országaiban az emberi jogok tiszteletben tartásának monitorizálása terén.
Biró Rozália, a szenátus emberjogi bizottságának elnöke, a sérült személyek jogainak tiszteletben tartását felülvizsgáló intézmény létrehozását előíró törvény kezdeményezője a konferencia megnyitóján hangsúlyozta: Románia négy évet késett vállalt kötelezettségével, és ezért volt szükség erre a törvényjavaslatra, amely most elfogadásra került. „Most, hogy januártól létezik a jogi keret, kiindulva abból a sajátosságból, mely szerint a törvények gyakorlatba ültetése sok esetben komoly hiányosságokat mutat, szükségesnek láttuk nemzetközi szakemberek véleményét is kikérni a törvényről, illetve alkalmazásának módozatairól” – fogalmazott Biró.
Ivan Fisher, az Amnesty International volt munkatársa, az emberi jogok romániai érvényesülését 25 éve vizsgáló jogász az egyeztetésen elmondta: a törvény helyes alkalmazása jelentős előrelépést jelenthet Romániában a sérült személyek jogainak tiszteletben tartása területén. „Amennyiben valós együttműködés alakul ki a szociális szolgáltatásokat biztosító intézmények, a szakminisztérium, illetve a törvény alapján létrehozandó monitorizáló intézmény között, jelentősen csökkenne a visszaélések, a jogkorlátozások száma. És ez csak Önökön múlik” – hangsúlyozta a konferencián a szakember.
E független monitorizáló tanács elnökjelöltjeinek és alelnökjelöltjeinek meghallgatása, majd a kinevezésre javasolt vezető személyek névsorának a szenátus plénumába való előterjesztése jóváhagyás céljából az emberjogi bizottság feladata lesz.
„Mindkét tisztségre 10-10 jelentkezés érkezett, meghallgatásukra és értékelésükre a jövő hét folyamán kerül sor a szenátus emberjogi bizottságánál. Célunk olyan jelöltek kiválasztása, akik széleskörű szakmai tapasztalattal rendelkeznek az emberjogok védelmének területén, és akik munkájuk során komoly szervezetépítési és vezetői tapasztalatokra alapozhatnak, hiszen hatékony, független és megbízható megfigyelő-rendszer kiépítését kell véghez vinniük egy igen nehéz, visszaélésekkel működő területen” – összegezte Biró Rozália a soron következő lépéseket a törvény gyakorlatba ültetésének folyamata kapcsán.
Sógor Csaba: humanitárius, jogi és politikai krízis van Európában
„Humanitárius, jogi és politikai krízis kíséri a menekültválságot az Európai Unióban. Eltart még egy darabig, amíg sikerül a tagállamoknak ezt a három tényezőt összehangolni” – mondta Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő azon az előadáson, amelyet Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa és a Németh Géza Egyesület március 30-án, a csíkszeredai Lázár-házban szervezett.
A Migráció: esély vagy veszély? címmel meghirdetett beszélgetést nagy érdeklődés kísérte. „Ebből is látszik, hogy mennyire fontos témát érintünk”– nyitotta meg a beszélgetést az esemény házigazdája, dr. Zsigmond Barna Pál főkonzul. Az est moderátora, Sarány István, a Hargita Népe felelős szerkesztője felvezetőjében elmondta: a menekültáradat nem új jelenség, hiszen migráció volt és bizonyára lesz is a konfliktusok, háborúk és a kilátástalan gazdasági helyzet létbizonytalanságai miatt.
„A világon a föld lakosságának 3%-a mindig úton volt, ez ma azért ijesztő, mert a megnövekedett népességszám miatt, azt mondhatjuk, hogy ma hozzávetőlegesen 262 millió fő van úton a világban” – erősítette meg a bevezető gondolatot Sógor Csaba. Az RMDSZ EP-képviselője szerint az adatok azt mutatják, hogy a migráció kiváltó okai közt az elkövetkezendő 30 évben a klímaváltozás is hangsúlyos szerepet kap.
A jelenlegi menekülthelyzet kapcsán Sógor Csaba elmondta: öt év után a szíriai háború azt eredményezte, hogy a 20 milliós országból 12 millióan maradtak hajléktalanok. Ebből 8 millióan az országon belül, 4 millióan pedig az ország határain kívül próbálnak más területeken letelepedni. Törökországba 2, Libanonba 1 és más, köztük európai országokba további 1 millió szír menekült érkezett az elmúlt évek alatt.
„Európa nem volt felkészülve erre az áradatra, ennek következményeként jelenleg humanitárius, jogi és politikai krízissel is küzd” – fogalmazott az EP-képviselő. Kifejtette: humanitárius válság van, mert emberek ezreiről kell gondoskodni. Jogi válság van, mert kiderült, hogy az érvényben lévő európai jogszabályok elavultak, és a gyakorlatban nem működnek megfelelően, vagy nem minden tagállam tartja be ezeket. Politikai krízis van, mert a nagyobb tagállamok nem hitték, hogy a kisebb országoknak is igazuk lehet. „Amikor a menet elindult, nem akarták beismerni, hogy nem lehet mindenkit befogadni. Ehelyett könnyebb volt a kelet-európai országokat kritizálni. Most azt látjuk, hogy a 28 tagállam vezetőiből hiányzik az összetartás, a szolidaritás” – magyarázta a migráció veszélyeit a képviselő.
Az esélyek kapcsán úgy fogalmazott: az Európai Uniónak a migránsáradat az eddigi legnagyobb kihívása, ez a jelenség pedig megmutatta azt, hogy újra kell gondolni az európai értékeket, azt, hogy mit jelent európainak lenni, mit jelent az a zsidó-keresztény kultúrkör, amelyből jövünk. „Európának el kell döntenie, hogy milyen jövőt épít a polgárainak. Esélyt kapott arra, hogy újragombolja a kabátot” – fogalmazott. Sógor Csaba szerint nagyon fontos, hogy a három krízis rendezése mellett „emberek maradjunk, a józan eszünket megőrizzük, és ne tévesszük szem elől a rövid és hosszú távú céljainkat.”
(Közlemény)