Zarándokvonat Nagykárolyban

Több százan várták idén is a zarándokvonatot Nagykárolyban.

Lélekmelengető pillanatokat élhettek át. Ez alkalommal a Csíksomlyói búcsúból hazafele tartó útjában állt meg a nagykárolyi vasútállomáson a Boldogasszony Zarándokvonat.

További képek érdekében kattintson ide.

Szokás, hogy az egy-egy településen áthaladó zarándokokat a helyi lakosok szeretettel fogadják, átadják nekik fohászaikat és kéréseiket, kérik, értük is imádkozzanak az útjuk során. Sok száz nagykárolyi és kaplonyi élt idén is ezzel a lehetőséggel. Egyéb szervezetek mellett a Történelmi Vitézi Rend Nagykárolyi Székkapitányságának közössége, a Nagykároly-belvárosi Református Egyházközség, illetőleg a kaplonyi Szent Antal Római Katolikus Plébánia hívei érkeztek szép számban a patinás károlyi indóházhoz, de nagyon sokan jöttek mintegy maguktól, belső késztetésnek engedve. Régi magyar himnuszunk, a katolikus magyarság néphimnusza, a Boldogasszony Anyánk szólalt meg, amint befutott a szerelvény. A vonaton lévők sok száz zászlóval üdvözölték a károlyiakat. Utóbbiak között is sokak lengették a piros-fehér-zöld lobogót. A zarándoklat egyik lelki vezetője idén is Tímár Asztrik ferences szerzetes volt. A kaplonyi Szent Antal kolostortemplom plébánosa immár sokadik éve utazik a zarándokvonaton. Mint korábban elmondta, igazi spirituális utazáson vesz részt a hétszáz főnyi utas.

Pár percet pihent meg mindössze a zarándokvonat Nagykárolyban. A jelenlévők mégis gazdagodva, lelki többlettel távoztak.

*

Az őseik hitéhez, a nemzetükhöz és az anyanyelvükhöz való hűségre buzdította a csíksomlyói búcsúba érkezett hívek százezreit a pünkösdszombati szentmisén Jakubinyi György gyulafehérvári érsek.

„Legyünk hűek őseink szent hitéhez és erényeihez, vagyis katolikus keresztény szent hitünkhöz, legyünk hűek nemzetünkhöz és szülőföldünkhöz, és legyünk hűek anyanyelvünkhöz, anyanyelvi kultúránkhoz” – hangoztatta az erdélyi főegyházmegye vezetője a Kis- és Nagysomlyó hegy közötti nyeregben tartott szabadtéri szentmisén.

Jakubinyi György a hithez való hűség magyarázatában azt a 448 évvel ezelőtt vívott Tolvajos-tetői csatát említette, amelyben a székelyek római katolikus hitük védelmében vívtak meg a protestáns hittérítőkkel szemben. Elmondta: vannak, akik kétségbe vonják, hogy egyáltalán volt-e ilyen csata, de kellett valaminek történnie, mert különben a katolikus székelyek nem tettek volna olyan fogadalmat, hogy pünkösd szombatján minden évben összegyűlnek a csíksomlyói hegynyeregben. Az érsek szerint ugyanis az egyházi ünnep előtti nap az egyik legalkalmatlanabb a zarándoklatra.

A szülőföldhöz való hűség példázatára elmondta, a szent család is Egyiptomba menekült, de két év után visszatért szülőföldjére, és azután már soha nem hagyta el azt. Az anyanyelvhez való hűséget azzal példázta, hogy a keresztre feszített Jézus nem az egyháza hivatalos nyelvén, hanem édesanyja nyelvén, arámiul mondta el utolsó szavait: Istenem, istenem miért hagytál el engem.

Az érsek prédikációjában a Kánai menyegző bibliai történetét, Jézus első csodatételét idézte. Megemlítette, Mária azt tanácsolta a menyegzői bor elfogyta miatt hozzá fordulóknak, hogy tegyék meg mindazt, amit a fia mond; ezt követően változtatta Jézus borrá a vizet. Hozzátette, azóta is csak az isteni parancsolatok megtartásával, a felebaráti szeretettel lehet kifejezni az isten szeretetét.

„A gyermek is úgy fejezi ki a szülők iránti szeretetét, hogy szót fogad nekik” – magyarázta.

Az idei csíksomlyói búcsú zarándokai a teljes búcsúval járó, vagyis az ideigtartó büntetéstől, a „tisztítótűztől” megszabadító pápai áldásban is részesültek abból az alkalomból, hogy idén 500 éves a csíksomlyói Mária-kegyszobor és az idei zarándoklatra az – ebből az alkalomból meghirdetett – jubileumi Mária-évben kerül sor.

(A cikk második felének a forrása: MTI)