Százkilencven esztendővel ezelőtt, 1828. december 29-én Keszthelyen született Szendrey Júlia, Petőfi Sándor felesége. Petőfi és Júliája 1847. szeptember 8-án házasodott Erdődön.
Állítólag Petőfi Sándor és Szendrei Júlia között a legtöbb vita a költő gyakori káromkodása miatt volt. Úgy tudni: Júlia kezének megkérésekor, ki is kötötte: csak akkor lesz Petőfi felesége, ha férje többé nem káromkodik (nem „ördögattázik”).
Amikor Erdődről Koltóra (ahol megérkezve hat hét nászutat töltöttek) indultak lovas kocsival esős idő volt. Misztótfalu környékén az úton egy vízzel teli mélyedésbe hajtott a kocsis, s ott a szekér egyik kereke kitört.
Gárdonyi Géza így örökítette ezt meg Aranymorzsák című írásában, mely Petőfi és felesége nászútjáról szól: „Még szerencse, hogy a közelben egy útszéli csárda van. Míg a kocsis beköti a lovakat s a falu kovácsához nyargal, a fiatal pár belép az ivóba.
Hát az ivó csak olyan nagy, otromba földes szoba, mint ma is mindenütt. A sarokban söntés; a szoba egyik felében x-lábú nagy asztal, annak a külső felén egy ugyanilyen lábú széles lóca.
Az ivóban nincs senki.
El lehet gondolni, hogy Petőfi már az úton beleszédült abba a mennyei mámorba, amely az ifjú párokat azonnal megszállja, amint az esküvő után magukra maradnak és hát mindenkit meg lehet róni, csak azt nem, akinek gondolatunkban mindent megengedünk. Hiába no: poéta volt, tüzes volt és a szobában nem volt senki, csak a nagy, széles lóca.
Azonban a szaloni levegőben nőtt asszonyka, talán az ördögadtázástól is bántott idegességgel teljes erejéből tiltakozott. És nem sikerült. Petőfi egy nagy harapást kapott az arcára s az ajtón belépő kocsmáros igen zavartnak találhatta a fekete atillás fiatalembert.
Petőfi ennek a harapásnak a nyomát holtáig hordta az arcán, de persze nem mondta meg senkinek, hogy honnan származott.”
Magyari Barna
