Kategória: Álljunk meg egy szóra!

Tovább

Dénes László apró észrevételei

Szomorúan és sajnálkozva tapasztalom nap mint nap, hogyan türemkednek be a közbeszédbe, a nyilvánosság tereibe, a sajtó nyelvébe a „rommagyar” (romlott magyar vagy már nem is magyar, hanem román) kifejezések, elnevezések, nyelvi fordulatok. Ezek nem gazdagítják a magyar szókincset, mivel csupán kiszorítják onnan az addig használt, hagyományos, helyes és plasztikus magyar formákat, megbecsülendő örökségünket.

Reklámok
Tovább

Talmi a boldogságuk

Egy magyar költő, Petőfi Sándor egykor megismerte kedvesét, s ennek alkalmából gyönyörűszép költeménnyel ajándékozta meg a magyar, illetve a fordítások révén a világirodalmat is. Ennek emlékére bő egy évtizede Nagykárolyban emléktáblát állítottak. Mint kiderült, helytelenül jártak el.

Tovább

Ismét Nagykárolyban járt Károli Gáspár

Károli Gáspár, Károlyi-Radics Gáspár, a Szentírás magyarra fordítója a reformációra való megemlékezésünk jegyében Nagykárolyban szólalt meg. Varga Sándor színművész az embert, a sorscsapásoktól megtört, ám tántoríthatatlan hitű cselekvő hívőt tárta elénk, azt, aki mindent félretett azért, hogy az Örömhír a hétköznapjainkban is használt nyelven is eljuthasson hozzánk.

Tovább

Egy cikk margójára

Állítólag a közeljövőben a mostani kormányfőjét is leváltja majd a román parlamentben többséggel rendelkező szociálliberális többség. Mihai Tudose a szélsőségesek oldaláról próbál némi támogatást szerezni magának. A maroknyi nagykárolyi (családnyi?) érzelmileg és lelkileg egzaltált örömest veszi a lapot: s külön cikkben méltatja a „jól odamondó” miniszterelnököt.