Kategória: Álljunk meg egy szóra!

Tovább

Hogy lettem „a kék rövidnadrágos”?

Kérem szépen, úgy alakult, hogy én vagyok a kék rövidnadrágos. Akarta a fene, hogy ez így legyen, de hát a sors szeszélyei kiszámíthatatlanok. Mint ahogy egyesek beszámíthatósága is erős kételyeket ébreszt bennem – no de erre egyelőre nem kapok érdemleges választ.

Advertisements
Tovább

Nyílt levél a Tanító Néninek

Tisztelt Tanító Néni! E sorok írására a személyes érzések és aktuális élethelyzet (negyedik osztály) mellett egy közéleti téma sarkallt: már-már mindenki véleményt nyilvánít a helyi tanügyi helyzettel, a városunk oktatási kilátásaival kapcsolatban, ezért úgy gondolom mint szülő, és bevallom, mint pedagógus szülő, tartozom azzal, hogy leírjam a személyes tapasztalataimat.

Tovább

Szenzáció! Trump kaplonyi?!

És persze kálmándi, illetve börvelyi is. Lelkesen hívott fel minap az egyik neves nagykárolyi történész. Szó szerint tromfja van! – állította, sőt, egyenesen: üvöltötte. Unalmában ugyanis a három évszázaddal ezelőtt idevonzott svábok névsorát böngészte, és igen érdekes névre, Friedrich Trompféra bukkant. Motoszkálni kezdett valami az agyában, és ez a valami, nos, azóta sem hagyja nyugodni.

Tovább

Puha: jó egészséget a károlyiaknak!

Igencsak meglepő szokása mostanság a nagyságának, hogy szócsatákba keveredik a világhálós közösségi tereken egyesekkel, és a beszélgetésekből kiragad ezt-azt, majd jól kiírja magát. Egyesek szerint az ilyesmi gyógyhatással bír rá nézve. Ma Puha, azaz Kovács Antal volt az „áldozat”. Megkérdeztük: mi a véleménye.