Mostanság több mint hetven adag ételt készítenek minden nap a Nagykárolyi Szociális Konyhán. A részletekről érdeklődtünk.
Minden reggel megérdeklődik az intézmény vezetősége, hogy aznap a napközi otthonokban lévő gyerekeknek hány adag ételre van szükségük. Többnyire egy és tíz között mozog ez a mennyiség. Ezen kívül hetven adagot készítenek az úgynevezett állandó „ügyfeleiknek”. Közülük ötvenen szociálisan hátrányos helyzetű idős személyek, nekik ki is szállítják az ételt. Ezen kívül hozzávetőleg húsz személy a konyhán étkezik, az ottani ebédlőben.
Mindez a számok tükrében
Zöldpaszuly-levest és tarhonyát csirkehússal a gyerekeknek, míg a másik kategóriába soroltaknak, azaz felnőtteknek és hátrányos helyzetűeknek, csirkemetéltet és sóletet készítettek egy 2019-es évi keddi napon a Nagykárolyi Szociális Konyhában. Főleg az utóbbiak kifejezetten nagy adagok, gyakorlatilag vacsorának is megfelelnek. Annak néztük utána, mennyit is költ erre a célra a nagykárolyi önkormányzat, és pontosan kik is kapnak minden munkanap forró ételt a helyhatóság révén.
2018-ban 386 ezer lejt fordítottak minderre
Kezdjük talán az anyagiakkal. A két évvel ezelőtti esztendőben a Nagykárolyi Polgármesteri Hivatal költségvetéséből egész pontosan 386 698 lejt költöttek el a konyha működtetésére. Ebből 34 ezer lejt a különféle közüzemi számlák fedezésére fordítottak; 15 ezret a tisztítóanyagokra, mosogatószerekre, de például a keletkezett hulladék elszállítása sem volt ingyenes, mi több, egész pontosan 4639 lejt fizettek ki ilyen címszó alatt. Hogy az előállított étel el is jusson azokhoz, akik ezt megkaphatják, 14 761 lejt költöttek. 7379 lejt az épület és a felszerelések karbantartására fordítottak. A kiadások legnagyobb hányadából nem meglepő módon az élelmet szerezték be: 2018-ban 284 174 lej értékben vásároltak alapanyagokat. Ezekhez természetesen közbeszerzés révén jutottak hozzá. Volt, amelyiket egész évre előre, míg másokat naponta kapnak, vagy hetente. Az adott alapanyag tartósságának függvényében. Mint megtudtuk, számos élelmiszeripari nagykereskedés létezik, az ajánlataikat a közbeszerések világhálós felületén hasonlították össze, és így választottak, ki biztosítsa a húst, a zöldséget, a kenyeret stb.
A leggyakrabban napi 280 adag ételt készítenek
Két kategóriájú ételt készítenek, annak függvényében, hogy kik kapják azt meg – fejtette ki érdeklődésünkre Reitler Katalin, a Nagykárolyi Szociális Konyha vezetője. A helyhatóság szociális igazgatósága által élelmiszerre jogosultnak mondottak, illetőleg a különféle központokban délután foglalkozáson részt vevők egyfajta ételt kapnak, és másat, könnyebbet, kevésbé tartalmasat az óvodások és elemisták. Az utóbbiak, a zömükben gyerekek tehát zöldpaszuly-levest és tarhonyát, illetve némi kekszet desszertként – számukra reggelit is készítettek, aznap éppen görög joghurtot félbarna kenyérrel, gyümölcsteát, illetőleg desszert gyanánt gyümölcssalátát. A másik csoport pedig erőlevest és sóletet.
Felettébb bonyolult kiszámolni, hányan is kapják ezeket az ételeket. Persze azért megpróbáljuk: „hát főzünk az időseknek, akik a mi ételeinket igénylik (főleg idős korúak azok), ők hozzávetőleg hatvanan vannak” – részletezte az intézményvezető. Hozzátette: „vannak még gyerekek a különféle központokban, összesen 120-an; továbbá vannak, mintegy százan az óvodások, kisiskolások”. (A városban számos központ, otthon, árvaház működik; ezek jórészt magukat látják el élelmezési szempontból, azaz van saját konyhájuk, és főznek is, viszont többük napközi, délutáni foglalkozásokat tart, és az azokon részt vevők kapnak ételt a károlyi önkormányzat révén – derült ki.)
Korábban napi 500-at is kellett
Az előző évekhez képest jelenleg nem túlságosan nagy az a tétel, amit naponta el kell készítsenek, hiszen korábban előfordult, hogy napi ötszáz adag étel elkészítése volt a feladatuk. Annak volt az „köszönhető”, hogy a szociális konyhát és annak felszerelését európai uniós forrásokból újították fel, ám a sokak szerint rossz szabályozás miatt öt évig nem lehet pénzt kérni az így megújított intézmények szolgáltatásaiért. Ennek okán ingyenes volt. Értelemszerűen sokan igényelték is – a jelenlegi hetvennel szemben közel kétszáz is. Időközben azonban megváltoztak a feltételek (lejárt az öt év), így a konyha megszűnt „ingyenkonyhának” lenni, és átalakult bizonyos kritériumok alapján működő, azaz kedvezményes intézménnyé. A törvényi szabályozás úgy szól, hogy az igénylő jövedelmének legtöbb 20 százaléka lehet étkeztetés ellentételezése, azaz egy igen csekély, 600 lejes nyugdíjjal rendelkező személy havonta 120 lej ellenében kap hétköznapokon meleg ételt, méghozzá jórészt az otthonába elszállítva. „Ez a leves és főétel nem ‘csak’ sima adag, mint például egy étteremben, hanem jó nagy adag, tulajdonképpen a vacsorának is megfelel” – tisztázta a szakember.
Naponta „házhoz viszik” a meleg ételt
Az oktatási intézmények esetében változó, hogy melyik „menüből” kapnak. Például szinte kizárólag nehéz szociális körülmények közül kerülnek ki az 1-es iskola magyar tagozatos diákjai. Számukra délutáni foglalkozásokat is tartanak, így az önkormányzat jóvoltából ebédet is kapnak a reggeli mellé, sőt, tulajdonképpen estebédet is. Persze jelenleg nem, hanem csak az oktatási időszakban.
A konyha munkatársai autókkal szállítják ki reggel és déltájt az élelmet. A hetven szociális alapú igénylőből ötven főnek hazaviszik az ételt. Iskola időben hordják továbbá a fentebb említett 1-es iskolába, a zárdákba, a Teremi út végén lévő integrációs központba, az óvodáknak, a 2-es iskola keretében egy osztályközösség tagjainak, illetőleg a szociális központba, az autista betegséggel élőknek.
Eddig is járványhelyzetben tevékenykedtek
A járvány okán hozott megszorító intézkedések alapvetően nem okoztak megrázkódtatást az intézmény működtetésében. Eddig is minden óvintézkedést be kellett tartani – nyomatékosította a konyha vezetője. Volt hajháló, kesztyű stb. Immár az ételre jogosultak nem mehetnek be az előtérbe sem, számukra az ételt a bejárathoz viszik ki, természetesen maszkban és kesztyűben.
Megyeri Tamás Róbert
You must be logged in to post a comment.