Borverseny Kálmándon

Immár a 18. alkalommal tartanak borversenyt Kálmánd községben. Tavaly minden korábbinál többen vettek részt a mustrán, amelyen a Magyar Borakadémia szakemberei ítélkeztek. Idén is ők zsűriztek, ráadásul még többen neveztek…

Egész pontosan hetvenkilenc bor kellett megízlelniük az ítészeknek, azaz Vinicai Sándornak, Séra Mihálynak, Módos Péternek és Kovács Istvánnak. Sütő Imre kálmándi polgármestert megkérdeztük annak kapcsán, hogy a mezőfényi borversenyen a zsűri tagjai beszámoltak egy szomorú jelenségről: ugyan évről évre összességében kiváló borokat készítenek a helyi gazdák, nem tudják azt értékesíteni, így ezerlitereket főznek be pálinkának… Kálmándon má a helyzet – felelte az elöljáró. „Mi nem vagyunk olyan nagytermelők, hogy túl ok eladó borunk legyen. A községben általában mindenki a saját gazdaságában saját részre termeli a bort. Nem is igazán vannak eladó borok. Kivétel azért akad, de nem jellemező. Például én szoktam eladni bort – ha beszélhetek magamról. Hála Istennek az idén, ha nem is naponta, de hetente többször is megkeresnek vásárlók” – mondta. Sütő Imrének tavaly több aranyérmes bora is volt, kíváncsiak voltunk arra, meg is kérdeztük, hogy hozzávetőleg hány litert sikerült értékesítenie. „Nem számoltam össze, de azt tudom, hogy azt a részét eladtam, amennyi a befektetésemet, annak az árát visszahozta. Persze nagy üzletet nem lehet ebből csinálni” – felelte szőlősgazda-polgármester. Szerinte a gazdák zöme már azzal is elégedett, ha az értékesítés révén visszajön a befektetés ára, azaz a permetezőszer ára, esetleg a nyitás, takarás ára, ha vannak, akkor a napszámosok díja. Mint mondta, ugyan nem összesítette, mennyi bort is adott el, de minden bizonnyal több száz liternyit. Ő egyébként az előző évben kétezer liter bort készített, ennek a java részét azonban megtartotta magának, hiszen népes a család, a baráti kör, és gyakorta ajándékoz is – fejtette ki. Nyomatékosította, hogy aránylag kevés gazda jár hasonlóan. „Szerintem a kálmándi gazdák hetven százaléka csak saját részre termel”, mint magyarázatként hozzátette: „nincsenek nagy szőlősök, van, ahol 5 áré van, van, ahol 10, abból azért, nem hiszem, hogy sokat tudnak a gazdák eladni.” Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az előállított borok minőségi szempontból jók: „Egyre jobban minőségi boraink vannak a községben. De ez meglátszik a mostani eredményeken is, hiszen szép borokat talált a zsűri, van sok aranyérmes, ezüstérmes is van bőven, néhány bronzérmes stb. Beteg borokat nem igazán találtak. Volt olyan, amelyik nem ért el pontszámot, talán kettő, de az is egy technológiai hiba okán alakult így. Egy kicsi hiba becsúszik, amit mindjárt lepontoz egy olyan zsűri, amilyen Kálmándon szokott lenni, amelynek a tagjai a Magyar Borakadémiától jönnek. Ők nyilván elég szigorúak, elvárják a minőséget, mégis csak kettőt találtak, amit nem tudtak értékelni. De valószínűleg ezek a borok egy másik, kevésbé neves zsűrinél talán pontszámot is kaptak volna. Úgy gondolom én, hogy talán egy bronzérmet…” – fogalmazott. Elmondása szerint azért tartják fontosnak, hogy neves zsűrit hívjanak, mert természetesen mindig törekszenek a jobbra, a minőségre. Szerinte ennek is tudhat be, hogy egyre elismertebb a kálmándi bormustra, s például évről évre egyre több nedűt neveznek, idén már 79-et. „Igaz, hogy idén csak eggyel van több, mint tavaly, de igazság szerint több is lehetett volna, hiszen tavaly a Nagykároly vidéki szőlészetekben, kertekben, a fekete rothadás nagymértékben pusztított. Kálmándon is rongált a termést. A gazdák legalább húsz százaléka nem tudott eljönni ebben az évben a versenyre, mert sajnos vagy nem lett neki szőlője, vagy a bora sem lett olyan, amilyenre számított. Vannak itt, a teremben olyan gazdák is, akik eljöttek, mert minden évben itt vannak, de idén sajnos bort nem tudtak hozni a versenyre” – tudtuk meg.

Sütő Imre hangsúlyozta azt is, hogy az idei versenyük határ feletti, hiszen idén Gödöllőről is jöttek borok (akár tavaly), valamint Mátészalkáról is érkeztek borászok. Az ottaniakkal amúgy nagyon jó a kapcsolatuk. A két magyarországi településen túl persze a vidék más helységeiből is neveztek borokat, így Csanálosról, Nagykárolyból, Csomaközről. „Örülök neki, hogy a kálmándi borverseny ennyire kinőtte magát” – ismerte el a polgármester. Érdeklődésünkre elmondta, hogy a kálmándi gazdák által nevezett borok javarészt kálmándi szőlőből készültek, de persze akad vásárolt szőlőből helyben készített bor is. Erre a jelenségre az a magyarázat, hogy nem igazán éri meg anyagi szempontból a szőlőtermesztés, mert rengeteg kiadással jár, így páran megveszik a szőlőt, és azt készítik el helyben. Annyit, amennyi a család fogyasztására szükséges. Mint mondta, a fehér bor ára Kálmándon 7 lej, míg a vörös boré 10. „Ekkora összegből nem lehet nagy üzletet csinálni.”