Úgy tűnik, ha a pártvezér neje nincs jelen, akkor a nagykárolyi nemzeti liberálisok kevésbé aktívak. Nem ordibálnak a Nemzeti Liberális Párt (román betűszóval: PNL) frakciójának tagjai, nem is rohannak ki, sőt, ezt-azt még meg is szavaznak.
Hétfőn tartották meg a nagykárolyi önkormányzat döntéshozó-testületének július havi rendes gyűlését. A Nagykárolyi Helyi Tanács 14 jelenlévő tagja különösebb vita nélkül szavazta meg valamennyi előterjesztett tervezetet, mindössze három napirendi pont kapcsán tartózkodtak négyen-négyen. A nemzeti liberálisok.
A Szent Flórián-szobrot övező tér kivilágosításáról szólt az első határozattervezet. Miért pont azt a szobrot, és miért nem a katonai emlékmű környékét kell jobban megvilágítani – érdeklődött az egyik tanácstag. Mondanom sem kell, hogy a főszónok volt az. Az alpolgármester reagálásában tudatta, valamennyi tér megvilágításáról igyekszik gondoskodni a városvezetőség. Egyúttal csípőből visszaverte a csúsztatást, hiszen nem a szobor, hanem az szobrot övező tér megvilágításáról volt szó. A testület tagjai egyöntetűen igennel szavaztak. A következő két napirendi pont kapcsán négyen-négyen már tartózkodtak, mindazonáltal a tervezeteket elfogadta a testület. A szociális igazgatóság szervezeti szabályozása és felépítése kapcsán több kérdést is feltett a nemzeti liberálisok csoportja – vélhetően azért, mert mégiscsak aktívaknak kell tűnni a tévés stáb előtt… Egyébként bevallották, hogy nincs különösebb ellenvetésük, mindösszesen csak elsiettetnek tartják a módosításokat, szerintük egy ennyire fajsúlyos (sic!) kérdésben akkor kellene határozni, ha a testület valamennyi tagja jelen van. Amúgy a számos észrevételre rendre megfelelt az igazgatóság vezetője.
Nagykárolyt övező utak számbavételéről szólt a következő tervezet. A tanácsosok egy bizonyos része azt firtatta, hogy lesznek-e újabb utak, amiknek a létezéséről nem tudunk, ám valamikor „birtokba kell őket venni”. Az önkormányzat illetékese elmondta, hogy elvileg nem. Olyan utakról van szó ugyanis, melyek eleddig legfeljebb ösvényekként léteztek. Több projekt miatt azonban az önkormányzatnak mintegy bizonyítania kell, hogy ezek a saját tulajdonát képezik. Csak úgy lehet ott ezt vagy azt véghez vinni. Amennyiben egy másik beruházás miatt indokolt lesz, a későbbiekben is „létre fognak hozni” ilyen utakat.
Mindahány tanácstag megszavazta azt, hogy emlékművet emeljenek az 1940 őszén Nagykárolyból elmenekült román családoknak. Furcsán alakult ez a kifejezetten kényes határozat meghozatala. Az előterjesztők a tanácskozás előtt tudatták, hogy mégsem női alak tartaná a közel háromszáz családnevet tartalmazó listát, hanem egy keresztet tartanának illőnek. Az illetékes önkormányzati igazgató megjegyezte, hogy ő az eredeti indítvány elfogadását javasolta a tanácsnak. A nemzeti liberálisok vezetője megkérdezte a javaslattevőt, hogy ki állja majd a cechet. – Az a mi dolgunk! – érkezett a válasz. A kérdező erre elmondta, hogy a tervezetet végigtanulmányozva rádöbbent arra, hogy nagyon akarják ezt az alkotást. Olyannyira nagyon, hogy kompromisszumot kötnek. Például kevésbé minőségi alapanyagokat használnának fel stb. Azt javasolta, hogy majd az önkormányzat is járuljon hozzá, hogy lehessen illő ez az emlékmű.
Szünettel megszakított egyeztetést követően, négy tartózkodás mellett megállapodtak abban is, hogy a nagykárolyi önkormányzat 12 ezer lejt különít el a Iancu-napok megszervezési költségére. A nemzeti liberálisok többet, legalább 20 ezer lejt adtak volna.
Megyeri Tamás Róbert
You must be logged in to post a comment.