A házigazda Pusztadaróc nyerte szombaton azt a nyolc csapatos teremfoci-tornát, amelyet drámaian fiatalon elhunyt két egykori kollégánk, barátunk, Fodor István és Romász János emlékére szerveztünk. Pusztadaróc méltó helyszínnek bizonyult, a résztvevő mintegy száz személy pedig méltóképpen emlékezett a jó hangulatú, barátságos hangnemű tornán – számol be a tornáról a Szatmár.ro.
„Fodor István és Romász János megvívta a harcát, add Uram, hogy az itt összegyűlteknek is legyen erejük megvívni a maguk harcát”, fogalmazott áhítatában Kiss József szatmárpálfalvai lelkész az esemény nyitányaként.
A tornára a szervezők, ifj Fodor Lajos, Kocsis Zoltán és Simon Levente, nyolc csapatot hívtak meg: Pusztadaróc, Mikola, Halmi, Kökényesd, az RMDSZ, a Nagykárolyi MIK és a református Papok mellett természetesen a Sajtó csapata feszült egymásnak. A nyolc gárdát két négyes csoportba osztották, ahonnan az első két helyezett egyenes kieséses rendszerben döntötte el, ki jut a döntőbe. Hogy minden résztvevő minél több időt szentelhessen (egyik) kedvenc hobbijának és minél többet tölthessen a pályán, a szervezők némileg szokatlan módon helyosztókat is beütemeztek az elődöntők után.
A döntést pedig maga az élet igazolta, a már faradóban lévő csapatok remek csatákat vívtak akár a hetedik vagy éppen az ötödik helyért is. Igazolja mindezt, hogy furcsa módon a torna 16 meccséből csak három volt olyan, amelyen mindkét csapat gólt szerzett: a B csoport egyik meccse mellett pont a két helyosztó… A hetedik helyért vívott csatában a technikás és gyors fiatalokkal megerősített Papok 3–1-re verte az ezúttal formán kívül teljesítő Sajtó csapatát, míg az 5. helyről döntő összecsapáson a Halmi egy góllal tudott válaszolni az RMDSZ fiataljainak négy találatára.
Az elődöntők szoros küzdelmet hoztak, utóbbi kijelentés elsősorban a Pusztadaróc és a Kökényesd közötti csatára volt igaz, amelyet végül a házigazdák egyetlen találattal nyertek meg. De alaposan megizzasztotta a főleg az első két csoportmeccsén a legszebb, leglendületesebb, legötletesebb csapatjátékot bemutató Mikolát a legmesszebbről, Nagykárolyból érkező MIK csapata is – amely nem tudott válaszolni a mikolaiak két góljára.
A döntőben az erőtől duzzadó Pusztadaróc fináléhoz méltó csatát vívott Mikolával. A kiegyenlített játék már-már büntetőrúgásokat sejtetett, ám végül a korát meghazudtolóan játszó és küzdő Vincze Sándor alpolgármester vezette hazaiak egy távoli lövéssel megnyerték a mérkőzést. Egyben az első Fodor István – Romász János Emléktornát. Ha pedig figyelembe vesszük a „jogelődnek” számító három Fodor István emléktornát, akkor Pusztadaróc immár harmadszor diadalmaskodott, egyszer pedig Mikola nyert. A két csapat dominanciájára jellemző, hogy csak ők tudtak eddig döntőbe jutni.
A Fodor István – Romász János Emléktorna azonban természetesen nem csak a fociról, a gólokról, a győzelmekről, a sikerről szólt! Legalább annyira szólt a találkozásról, a barátságról, a közösségről, a szolidaritásról, a jó hangulatról. Ehhez a szervezők nap közben zsíros-zöldhagymás kenyérrel, a torna után pedig ízletes és laktató vacsorával igyekeztek hozzájárulni.
A torna fontosságát bizonyítja, hogy Pataki Csaba megyei tanácselnök, Altfatter Tamás alprefektus és Erdei D. István parlamenti képviselő is személyesen kilátogatott az eseményre, szurkolt, tapsolt a csapatoknak. A díjátadás előtt id. Fodor Lajos nyugalmazott református lelkész, Fodor István és a főszervező ifj. Fodor Lajos édesapja tartott áhítatot. A győztesnek járó trófeát és az emlékokleveleket Găman Mihály és Pataki Csaba adták át.
„Szeretnék köszönetet mondani minden csapat minden egyes tagjának, amiért fontosnak tartotta, hogy ezt a napot együtt töltsük. Ezúton is szeretném megköszönni Pusztadarócnak, Găman Mihály polgármesternek és Vincze Sándornak a feltétel nélküli segítségüket. Beszédes volt a pillanat, amikor Găman Mihály maga fújta be fagyasztó spray-vel az egyik játékos lábát. Reméljük, mindenki jól érezte magát és remélem, lesz erőnk folytatni a megemlékezést és jövőre is megszervezni a tornát” – mondta elégedetten a nap végén ifj. Fodor Lajos.