Francia sportolókkal edzettek az asztaliteniszezők

Különleges csapatot látott vendégül az elmúlt hét folyamán a nagykárolyi TAPO Asztalitenisz Klub, ahová a több éves hagyománynak megfelelően egy francia csoport érkezett edzőtáborba.

A két klub közötti gyümölcsöző együttműködés immár 6 évre nyúlik vissza. A csapatok egymást váltva minden évben meglátogatják egymást, hol Franciaországban, hol Romániában megszervezve az edzőtábort. Az idei évben a nagykárolyi klubbon volt a sor, az itthoniak látták el a házigazda szerepét. Ennek apropóján beszélgettünk el a Nizzából érkező csapat edzőjével, Lucian Tăuttal.

– Kérem, meséljen egy kicsit a klubról és a csapatról.

– 12 évesen ismerkedtem meg az asztalitenisszel Szatmárnémetiben, és az egyetemi tanulmányaim megkezdéséig elég komoly sikereket értem el, ekkor viszont a sport háttérbe szorult. Sajnos a tanulmányaimat családi problémák miatt meg kellett szakítanom, és ekkor döntöttem úgy, hogy Franciaországba költözöm. Itt az elején komoly nehézségekkel kellett szembenéznem, nem igazán találtam munkát, így visszatértem az asztaliteniszhez, hiszen ehhez értettem igazán. És azóta ez tölti ki az életem, ez lett a hivatásom, a munkám, a megélhetésem. Odakinn is versenyzőként kezdtem két különböző klubnál is voltam, majd 2001-ben megalapítottam a saját klubomat.

– Mennyire volt nehéz a saját klub megalapítása egy idegen országban?

– Nagyon nehéz volt, elsősorban azért, mert az emberek borzasztóan féltékenyek. Nehezen fogadták el, hogy külföldiként törtem be, és értem el sikereket. Ez nagyon érezhető volt az első időszakban. De az igazság az, hogy ez engem még jobban motivált, és ahogy teltek az évek egyre több diákom lett, és egyre jobb eredményeket értünk el, jelenleg az én klubom áll az első helyen a régióban. Így lassan a többi edző is elfogadott.

– Nagykárolyba hányan érkeztek? Mi a véleménye az itteni klubról és a nagykárolyi sportolókról?

– Az idén hatan érkeztünk, 3 felnőtt és 3 tinédzser. Nagyon örülök ennek az együttműködésnek, mindig nagyon szívesen jövünk, és mindig szívélyesen fogadnak. A körülmények is kiválóak, minden adott ahhoz, hogy egy hasznos és hatékony edzőtáborban vegyünk részt. A több mint egy hetes tábor alatt a sportolóknak előre megszabott programjuk van, a hét folyamán kétszer szabadtéri edzésen vesznek részt a futball pályán, a többi napon pedig délelőtt és délután is van edzésük a teremben. A közös edzések során mindenki fejlődik, a sportolók sok újat tanulhatnak egymástól, a fiatalok nagyon jól kijönnek egymással.

– Mi a véleménye a városunkról?

– Mivel innen mentem el már nagyon régóta ismerem Nagykárolyt, és az a véleményem, hogy nagyon sokat, és nagyon látványosan fejlődött az elmúlt években, sajnálatos módon ezt Szatmárnémetiről nem mondhatom el. Mivel kétévente látogatjuk meg a várost, számunkra nagyon szembeötlő a változás, a folyamatos fejlődés, hiszen minden alkalommal újabb fejlesztéseket látunk. A város infrastruktúrájának javítása mellett pedig szerintem nagyon fontos, hogy itt arra törekednek, hogy a sportolók számára is minél több lehetőséget biztosítsanak. Erre kiváló példa ez az asztalitenisz terem is, hiszen én láttam a kezdetekkor, szinte üresen is, most pedig nyugati körülmények között edzhetünk, amit többek között a városvezetésnek is köszönhetünk.

A nagykárolyi klub edzője Mircea Podoba is kiemelte, mennyire örülnek annak, hogy ilyen jó az együttműködés a két klub között, hiszen ez mindenkinek az előnyére válik. A hét folyamán a francia vendégek mellett két igen illusztris név is ellátogatott Nagykárolyba, és vett részt az edzéseken, Szőcs Hunor, a Werder Bremen, illetve Alin Spelbus, a Bruille CTT játékosa. Ez mindkét csapat számára kivételes alkalom volt, hiszen neves játékosokkal játszattak együtt, kiváló sportolóktól leshettek el mozdulatokat.

Bagossy Andrea