– Szent Ferenctől eredő kiváltság Kaplonynak a kiskirbáj, ez a búcsú. Egy olyan ajándék az itteniek számára, ami Szent Ferencnek köszönhető – mondta a ma megtartott porciunkulai búcsús szentbeszédében a nagykárolyi P. Guia Laurean, Hugó OFM, dési segédlelkész.
A porciunkula-búcsú a ferencesek bölcsőjét jelentő assisi Porciunkula-kápolna fölszentelésének emléknapja, melyet az egyház augusztus 2-án, illetve a hozzá közel eső vasárnap ünnepel. Miután Ferenc helyreállította a romos kápolnát, ezen a napon szentelték fel újra.
Hugó OFM búcsús beszédében hangoztatta, hogy igen, fontos minden évben megünnepelni ezt a porciunkula búcsút, mert eszünkbe juttatja az Isten országát. Eszünkbe juttatja az önzetlenséget. Beszélt arról is, hogy fontos nekünk jelen lennünk a gyerekeink életében, s nem rábízni őket holmi „okos eszközökre”. – Ne az nevelje őket a közösségi életre – fogalmazott.
XVI. Benedek pápa gondolatára hivatkozott: Isten szemével látni azt jelenti, hogy testvérnek látom a mellettem lévőt, nővéremnek látom a mellettem lévőt, és az egész teremtett világot, tehát közöm van hozzá! Fontos nekem, kell vele törődjek. Nem lehetek olyan, mint Káin, aki nem törődik a testvérével – magyarázta. Hozzátette: – Ne legyen olyan lelkületű ember ebben a faluban, hogy akit, ha megkérdeznek, úgy válaszol: hát ki vagyok én neki? Mit kell én tudjam, mi van a szomszédommal?
– Ez az ünnep a békéről is szól – tette hozzá. – Hogy akarjak békét kötni, hogy a békéért imádkozzak. Hogy ne legyen közöttünk haragtartás. (…) Isten mindig nyitott velünk szemben, sosem zárkózik el tőlünk. Legyünk mi is nyitottak – Istennel szemben.
– Az iskolában, a szünetben nem az a nagyok dolga, hogy a kicsiket elgáncsolják, feldobják, vagy a játszótéren, vagy a futballpályán. Hanem az a dolguk, hogy segítsék a fejlődésben. Segítsék a növekedésben – fordította le az elhangzottakat a kiskirbáj fiatal részvevőinek.
– Mond nekem valamit a mai az ünnep. Helyén való az, hogy csodálkozzak. Helyén való az, hogy gyönyörködjek valamiben. Mert az ember, amiben gyönyörködik, ahhoz ragaszkodni fog – mondta. Ennek jegyében mindenkit arra bátorított: – Kötődjünk, ragaszkodjunk a kiskirbájhoz. Mely nem azért kiskirbáj, mert jelentéktelen, hanem azért, mert a kicsire hívja fel a figyelmet. Hogy vegyem észre a kicsit az életemben.
You must be logged in to post a comment.