Gyurika, a szerelmes papagáj

A papagájtenyésztés olyan valami, amiről nem lehet lemondani. Egyszer megpróbálta a főhősünk is, eladta az egész telepét. Másfél, két évig madárcsicsergés nélkül élt. Utána csak vett egy pár hullámosat. Mondta is a felesége a gyermeküknek: no, ismét kezdődik. A következő héten vett még egy párt… Nem lehet ezzel leállni!

Gyerekkora óta foglalkozik a papagájok tartásával Tatár Sándor. Hullámos papagájjal, nimfával, rozelával, rubinóval, zebrapinttyel, kecskepapagájjal – és sorolja, hogy mi mindene van. Kanárija is volt, de azok nem szeretik a többi papagájt, ezért megvált tőlük.

Egy hullámossal kezdte annak idején. Először vásárolt egy párat, utána még egyet, később elkezdte a tenyésztést. Megtetszett neki ez az egész. Tehát azóta papagájtartó. Jelenleg hozzávetőleg 120 papagáj boldog tulajdonosa. És hiába kérdezzük, ha őszinte akar lenni, azt kell mondja, hogy nincs kedvence, mindegyiket szereti.

„És beszélnek?” – tesszük fel a leggyakoribb kérdést. A válasz az, hogy igen, lehet tanítani a papagájokat, de csak akkor, ha a többi madártól el vannak zárva. Nagyon fiatal korában, miután leválasztották a szüleitől kell megkezdeni a papagájoktatást, és beszélni kell hozzájuk, napeste szóljon hozzá az ember. Főhősünk is próbálkozott mindezzel, de külön helyiség kell az ilyen papagájnak, túl sok odafigyelést igényel, és neki arra nem volt és most sincs ideje, hogy csak egy külön papagájjal foglalkozzon.

Régen volt neki is egy kedvence. Egy nagy ketrecben élt, és amikor kinyitotta az ajtaját, a papagáj kijött, rászállt a vállukra, a feleségének a fülbevalójával különösen szeretett játszani…

Amúgy sokan vannak, legalább félszázan azok, akik tenyésztői a papagájoknak. Vannak Nagykárolyban, Kaplonyban, Börvelyben, majd’ minden településen. Úgy kezdődik az egész, hogy a szülők vesznek a gyerekeknek egy párat. Van olyan lurkó, aki egy-két hét, hónap alatt megunja a madarat. És van, akiből idővel tenyésztő válik.

Vásárokra jár. Hétvégenként. Jól ismerik már a madarait Bátorban, Újfehértón. Cserélnek is egymás között a tenyésztők, hogy frissüljön az állomány. Egyébiránt a tenyésztők összetartó emberek. Felkeresik egymást, tanácsot kérnek. Csörren is a telefon, és kérdezik: – Most már mind a kettő bejár az odúba. És akkor most mi a teendő? – Hát a válasz egyszerű: nyugalmat kell biztosítani, közeleg a tojásáldás.