17.6 C
Nagykároly
2026. 06. 06.

Hogyan burkolják demokrácia-mázba az autonómiatilalmat? (18.)

A képviselőház honlapján néhány napja olvasható a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) 2014-es tevékenységéről készült jelentés. A 39 oldalas dokumentum egyik bekezdése az „etnikai alapú szélsőségességgel” foglalkozik, az alkotmányosságot veszélyeztető tényezők közé sorolva a székelyföldi autonómiatörekvéseket.

1

A titkosszolgálati jelentésben egyebek között az áll, hogy Romániában a globális szinttel arányosan, tehát nem jelentősen növekedett a terrorfenyegetettség, a magyar önrendelkezési törekvéseket ilyen szövegkörnyezetben sorolja a szélsőséges megnyilvánulásokkal foglalkozó kategóriába. A dokumentum a Romániában zajló külföldi hírszerzési tevékenységi területek között megemlíti, hogy ezeknek részét képezi egy másik ország részéről „az ország területén élő nemzettársak közössége és ezek fő szervezetei fölötti ellenőrzés megerősítése.” Bár a konkrét megnevezés hiányzik, nem nehéz kikövetkeztetni, hogy Magyarországról, illetve a romániai magyar közösségről van szó. A felsorolt veszélyek és kémtevékenységek között pedig nem nehéz ráismerni a székelyföldi autonómia szorgalmazására és támogatására, illetve a magyar kormány erdélyi ténykedésére. A jelentés – egyéb területek mellett – kitér az „etnikai szélsőségességre” is, és ebben a kategóriában gyakorlatilag kizárólag magyar vonatkozású témákat tárgyal. A jelentés megállapítja: az autonómiapárti diskurzus megerősödött és nyíltan követelik ezen óhaj megvalósulását. Emellett, miközben külföldön Bukarest magyarellenes politikájára igyekeznek felhívni a figyelmet, belföldön a „székely” etnokulturális identitás „agresszív kihangsúlyozása” zajlik. A dokumentum kitér arra is, hogy a román állami intézmények fellépése nyomán csökkent a hungarista szellemiségű csoportok tevékenysége. „Egyes szomszédos államokbeli hivatalosságok / diplomaták folytatódó erőfeszítései, hogy bevonják nemzettársaik közösségét az anyaország érdekeinek támogatásába, továbbra is befolyásolja a nemzeti kisebbség helyzetét, a releváns eredmények hiányát ugyanakkor a régió román közössége nemzeti önazonosságának megőrzése is jelzi.” A jelentés szerint „a regionális és globális geopolitikai fejlemények” nyomán intenzívebbé vált a külföldi titkosszolgálatok tevékenysége Románia területén, és ezek célja egyebek mellett negatívan befolyásolni a döntéshozatalt, „az alkotmányos értékeket és a nemzetiségek együttélésének légkörét”.

A jelentés szerint „Románia a Nyugatra irányuló menekülthullám útvonalán található, támogatja az Iszlám Állam elleni nemzetközi koalíciót, emellett szigorította a terrorizmusellenes intézkedéseit. Mindezek miatt az ország terrorista támadások célpontja lehet”. A SRI ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy Romániában is terjed, elsősorban az internetfelhasználók körében a fundamentalista, Nyugat- és Izrael-ellenes dzsihádista propaganda. Ennek elsősorban az iszlám hitre frissen áttért személyek körében van sikere. A propagandának köszönhetően

már alakulóban vannak az ország területén elszigetelt, zárt, radikális csoportok. A jelentés ugyanakkor megállapítja: Romániában nem növekedett a globális átlag mértékénél jobban a terrorfenyegetettség szintje, ezért nem indokolt a készültség növelése. Az iszlamista fundamentalizmus kapcsán megjegyzi: az kevésbé érinti a társadalomba integrálódott, őshonos romániai iszlám közösséget, a frissen áttértek, valamint az országban ideiglenesen – például diákként – tartózkodó muzulmánok körében viszont nagyobb népszerűséget élveznek az iszlamista eszmék. A titkosszolgálati jelentésből az is kiderül, hogy 2014-ben 15 százalékkal nőtt a bíróságok által engedélyezett lehallgatások száma, így tavaly összesen 44 759 esetben alkalmazták ezt a gyakorlatot. Ebből 2 762 esetben nemzetbiztonságot érintő ügyben történt a lehallgatás, a többi korrupciós esetekhez kapcsolódott. A titkosszolgálati jelentés a 2015-ös év kihívásai között első helyen a nemzetbiztonságot is veszélyeztető korrupció jelenségét említi.

A Román Hírszerző Szolgálat nemrég nyilvánosságra hozott 2014. évi jelentése tehát gyakorlatilag az alkotmányosságot veszélyeztető tényezők közé sorolja a székelyföldi autonómiatörekvéseket, és „magyar veszéllyel” riogatja az államalkotó nemzet tagjait. Ez számunkra nem jelent meglepetést. Elég, ha csak az akkori román hírszerzőfőnök tavaly nyári kijelentésére, illetve arra gondolunk, ami a belügyminisztérium honlapján idén tavasszal közvitára bocsátott ún. országos közbiztonsági stratégiában volt olvasható. Emlékeztetőül. Az Adevarul 2014 júliusában interjút közölt George Maiorral, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) akkori (időközben leváltott) igazgatójával, amelyben a román kémfőnök egyebek között beismerte, hogy a román titkosszolgálat feladatának tekinti a területi autonómia megvalósulásának megakadályozását Románia területén. E nyilatkozat elhangzása után a romániai magyar politikusok szinte egymással versengve nyilatkoztak Maior kijelentéséről, valamennyien azt hangsúlyozva, hogy demokráciában a titkosszolgálatok nem léphetnek fel a területi autonómia létrehozása ellen. Azonban a romániai magyar politikusok nyilvános állásfoglalásai ez ügyben falra hányt borsónak bizonyultak, hiszen nyolc hónappal később, 2015 márciusában a belügyminisztérium honlapján közvitára bocsátott országos közbiztonsági stratégia a polgárok biztonságát fenyegető veszélyek között első helyen említette „a rasszizmust, idegengyűlöletet, szélsőségességet és az intolerancia minden más formáját, amely etnikai autonómia elérését célozza egyes térségek vagy régiók számára”.

A romániai magyar szervezetek a közbiztonsági stratégiában szereplő megfogalmazás ellen is hevesen tiltakoztak. Az RMDSZ, az Erdélyi Magyar Néppárt, a Magyar Polgári Párt és a Székely Nemzeti Tanács egyaránt rámutattak annak abszurd voltára, ha Románia vezetése az ország területén élő kisebbségekben veszélyforrást lát, illetve ha az autonómia elérése céljából tartott demokratikus, békés utcai tüntetéseket a rasszista, xenofób, szélsőséges és más ehhez hasonló megnyilatkozások közé sorolják. A kormány időközben elfogadta a közbiztonsági stratégiát, amelynek szövege október első felében jelent meg a Hivatalos Közlönyben. Ebben az autonómia legalábbis nincs megnevezve veszélyforrásként. Ehelyett egy érdekes megfogalmazással találkozunk, amely „rasszista, xenofób, szélsőséges és más intoleráns megmozdulásokat” jelöl meg olyan legfőbb kockázati forrásként, amelyek megzavarhatják a közrendet, illetve erőszakos cselekménnyé fajulhatnak. Ezt a változtatást akár a hatalom visszakozásaként is értelmezhettük. De csak nagyon rövid ideig. Konkrétan a Román Hírszerző Szolgálat 2014-es tevékenységéről készült jelentés nemrég történt nyilvánosságra kerüléséig. Ez a jelentés egyértelművé teszi, hogy Bukarestnek nem áll szándékában visszakozni ebben a kérdésben. A titkosszolgálat jelentésében ugyanis nem csak ahhoz hasonló megfogalmazás jelenik meg ismét, amely a közbiztonsági stratégia Hivatalos Közlönyben olvasható változatából kimaradt. A SRI-jelentés talán még a közbiztonsági stratégia eredeti változatában szerepeltnél is „sötétebb” képet fest rólunk, magyarokról. Kiderül belőle: a magyar közösség jogaiért való kiállás, az Európai Unió hatására elfogadott demokratikus jogszabályok be nem tartása, illetve az ezekkel kapcsolatos visszaélések elleni fellépés Romániában jelenleg ellenséges cselekedetnek minősül; egyáltalán minden, a kisebbségi jogok vonatkozásában (a kormány által képviselthez politikához képest) másként gondolkodó magyart „belső ellenségnek” tekintenek; az „etnikai szélsőségesség” kategóriájába sorolt önrendelkezési törekvéseinket, illetve ezek nyílt hirdetését veszélyforrásként tartják számon. De még azt is a mi számlánkra írják, hogy magyarországi diplomaták, politikusok igyekeznek nemzetközi szinten felhívni a figyelmet az erdélyi magyarságot ért jogsérelmekre, „Bukarest magyarellenes politikájára”.

Forrás: Boros Ernő, Nagykároly és Vidéke, 2015. október 22.

error: Content is protected !!

Discover more from Nagykárolyi Anziksz

Subscribe now to keep reading and get access to the full archive.

Continue reading