Könyvbemutató

Március 4-én, pénteken 18 órai kezdettel a nagykárolyi Károlyi-kastélyban kerül sor Elek György – Stefan Gnandt: Aki nekem virágot álmodott című kötetének bemutatójára. A kötetet bemutatja Sróth Ödön költő, részleteket olvas fel: Bándi Johanna, az Északi Színház Harag György Társulatának művésze. A könyvbemutatón kiállítás nyílik Stefan Gnand grafikáiból és Elek György korábban megjelent köteteinek borítóiból.

Könyvek vágyakról, érzelmekről

Pedagógusok, pszichológusok, szülők, közvélemény-kutatók gyakran kutatják, milyen könyveket kell írni, hogy azok olvasottak és tanulságosak legyenek. Tagadhatatlan, hogy legtöbben a bulvár irodalmat olvassák és egyre kevesebb az érdeklődés a szépirodalom iránt. Nehéz lenne szakszerű választ adni arra a kérdésre, hogy miért olvassák olyan kevesen a kortárs szerzők írásait?

Elek György Madárlábak nyomai alatt című kötetének megjelenése után egy könyvbemutatón vetődött fel a kérdés, hogy a kötetben található írások, milyen műfaji kategóriába sorolhatók? A szerző a kérdésre röviden azt válaszolta: nem bulvár, de nem is szépirodalom, hanem vágyak és érzelmek kifejezései. Hasonló stílusban írt újabb kötete – az Aki nekem virágot álmodott – szintén vágyakat és érzelmeket hordozó írásokat tartalmaz.

Az érzések és érzelmek mindig is befolyásolták az emberek cselekedeteit, azok nem csupán az egyén, hanem a közösségek életére is nagymértékben kihatottak. Valójában semmi sem történik érzések és érzelmi motiváció nélkül. Éppen ezért nagyon fontos, hogy az érzések hogyan hatottak és hatnak ki a mindennapi cselekedeteinkre, mi is húzódik meg egyes reakcióink mögött. A mai ember érzelmi világára leggyakrabban az aggódásai és a szorongásai hatnak. Ma már eléggé eltérő módon értelmezik, hogy mi az érzelem? Kinek van érzelme? Hogyan nyilvánul meg az érzelem? Mikor, hol, kinek és miért mutat valaki nyilvánosan érzelmeket?

Az érzelmeknek sorsformáló szerepük van, hiszen bizonyos értelemben befolyásolták és ma is meghatározzák az egyén és a közösség viszonyát. Az ösztönök, az érzelmek és a szenvedélyek kulturálisan meghatározottak és időnként jelentős változásokon mennek keresztül. Erős szembenállás tapasztalható az érzelmek természeti és kulturális szemlélete között. Korunk nagy kérdése: az intelligencia velünk születik, öröklődik vagy mi kell megtanuljuk; képes–e az egyén szabadon és felelősségteljesen dönteni? Előfordulhat, hogy vágyaink és céljaink nem minket, valódi énünket és életünket szolgálják, hanem makacs egónkat.

Az ókori görögök a sorsban hittek. Úgy gondolták, olyanok vagyunk, mint a marionettbábok, melyeket az istenek mozgatnak. A zsidók jöttek rá, hogy a sors mellett ott a végzet. Mózes mondta: a sorsunk az, hogy rabszolgák legyünk Egyiptomban, de menjünk, és hagyjuk ott a sorsunkat, vonuljunk ki. Ez volt az exodus. A mai ember számára az kellene legyen a legfőbb kérdés: hogyan lehetne úgy élni, hogy döntéseink az élet szeretetéből fakadjanak? Elek György Madárlábak nyomai alatt, valamint Aki nekem virágot álmodott című köteteiben megjelent írások, erre a kérdésre keresik a választ.