Kovács ‘Tisza’ István: “Büszke vagyok arra, hogy Nagykárolyt képviselhettem a világbajnokságon!”

A rendhagyó katari világbajnokság megannyi meglepetést és izgalmat tartogatott a futballrajongóknak, azonban a nagykárolyiaknak, még különlegesebb volt ez a vb, hiszen Kovács István játékvezető személyében városunk is képviselve volt a földbolygó legjelentősebbnek tartott sporteseményén. A Nagykároly város díszpolgára címére jelölt játékvezetővel, Kovács ‘Tisza’ Istvánnal beszélgettünk.

Kovács István most beavatja az olvasókat a kulisszatitkokba, illetve arra is választ ad, – ami oly nagyon foglalkoztatta a román és a magyar sajtót is – hogy vajon mi okból kifolyólag nem nevezték középbírónak egyetlen meccsen sem.

– Mit érzett, mikor megtudta, hogy beválasztották a katari futball-világbajnokság játékvezetői közé?

– Abban a pillanatban, amikor megtudtam, hogy én is bekerültem a futball-világbajnokság játékvezetői gárdájába, elmondhatatlanul nagy boldogságot éreztem, hiszen egy gyermekkori álmom vált valóra. A családommal együtt nagyon örültünk ennek a hírnek.

– Hogyan készült erre a világméretű tornára?

– A világbajnokságra is pont úgy készültem, mint minden más meccsre, semmit nem változtattam. A felkészülési folyamat fizikai és elméleti edzésből, illetve edzőtermezésből állt. Úgy kell elképzelni, hogy reggel egy másfél órás futással indítottam, majd variálva, naptól függően, aerob és anaerob edzésekkel folytattam, illetve koordinációs gyakorlatokat is végeztem. A délutánt pedig rendszerint az edzőteremben töltöttem.

– Milyen hangulat uralkodott azokon a meccseken a vb-n, amelyiken ön is a játékvezetői csapatot erősítette?

– A hangulat, mondanom sem kell, fergeteges volt minden meccsen, főleg mikor 89.000 ezer ember szurkolt egyszerre, hiszen a legnagyobb stadion, a Lusail ennyi férőhelyes. Volt szerencsém öt meccen nézőként is részt venni, mind az öt meccsen teljesen megtelt a lelátó. Ez fantasztikus érzés volt. Elmondhatom, hogy nagyon sok pozitívummal jöttem haza Katarból, egy felejthetetlen élmény volt. Ami a legjobban lenyűgözött, az a szervezés, ami kifogástalan volt, a szervezők olyan feltételeket teremtettek, amelyek minden igényt kiszolgáltak. Természetesen az ottani kellemes időjárás is nagyon tetszett. Habár ott is „tél” volt, mint itthon, azért jóval melegebb ott az időjárás, napközben 28-32 fok, este pedog 22-25 fok körüli volt a hőmérséklet. Ezek azok a dolgok, amelyek igazán lenyűgöztek Katarban.

– Mit gondol, mi az oka annak, hogy mindig negyedik játékvezető volt, és nem jelöltek a nyolcaddöntő utáni meccsekre?

– Sok vita és találgatás folyt arról, hogy miért nem delegáltak középbírónak egyetlen meccsre sem. Mondhatom, hogy a fizikai és elméleti edzettségem szempontjából minden rendben volt. De így volt ezzel a másik nyolc játékvezető is, akik ugyanabban a helyzetben voltak, mint én. Ez egyszerűen a FIFA Játékvezetői Bizottságának döntése volt, és kész. Ki szeretném emelni, hogy nyolc világbajnoksági meccsen vehettem részt negyedik játékvezetőként, és talán ha középbírónak delegálnának, csak egyetlen meccs jutott volna nekem. Ezalatt a nyolc meccs alatt rengeteget tudtam fejlődni, tapasztalni. Testközelből láthattam, hogyan dolgoznak más játékvezetők, tanulhattam tőlük, úgymond ellophattam tőlük egy-két taktikát.

Úgy érzem, sokkal gazdagabb tudással jöttem haza Katarból. Büszke vagyok arra, hogy Nagykárolyt hírnevét növelhettem, és a szülővárosomat képviselhettem a világ legnagyobb sporteseményén. A nyolc meccset pedig, amin részt vehettem, jól elteszem a saját archívumomba, beteszem az önéletrajzomba, és azt már soha senki nem veheti el tőlem.

– Melyek a jövőbeli tervei?

– Mint tudjuk, 2024-ben jön az Európa-bajnokság, és én minden erőmmel arra fogok készülni, hogy azon a tornánin is megálljam a helyem a bírói gárdában. Persze küszöbön már az európai focitavasz is, ahol ismét szépen szeretnék teljesíteni. Ezek most az elsődleges céljaim. Szeretnék, és mindent meg is teszek azért, hogy négy év múlva ismét kijussak a legnagyobb sporteseményre, a 2026-os futball-világbajnokságra.

– Szeretne valamit üzenni a nagykárolyiaknak?

– Kedves nagykárolyiak, szeretnék megköszönni minden üzenetet, jókívánságot, drukkolást, amit tőletek kaptam az elmúlt időszakban. Valóban éreztem, hogy támogatva vagyok a kisvárosunk közössége által, ami nagyon sokat jelentett nekem. Szeretnék mindenkinek beteljesülésekkel, békével és egészséggel teli évet kívánni!

Lang Gyopárka

Megjelent a Nagykároly és Vidéke térségi hetilapban