Legionárius szimbólumokat hagyott jóvá a Román Művelődési Minisztérium

Az úzvölgyi katonatemető erőszakos temetőfoglalása újabb fejezetéhez érkeztünk, amikor a dormánfalvi önkormányzat elkezdte utólagosan begyűjteni az áprilisban megépített betonkeresztekhez szükséges engedélyeket. Ebből egyértelműen kiderül, hogy az önkormányzat az építés pillanatában nem volt a törvény szerint előírt dokumentumok, engedélyek birtokába, mégsem indult egyetlen eljárás sem az önkormányzat és annak vezetője ellen.

A művelődési minisztérium június 24-én visszamenőleg is kedvezően véleményezte az úzvölgyi temetőben, illegálisan felállított betonemlékmű és az ott eltemetett román katonáknak emléket állító 50 betonkereszt művészeti koncepcióját. Az iraton szereplő adatok szerint a dormánfalvi polgármesteri hivatal május 27-én kérvényezte a Bákó Megyei Művelődési Igazgatóságnál az emlékmű és betonkeresztek felállításának engedélyezését, egy hónappal az építkezés befejezése után.

A látványtervekből egyértelműen kiderül, hogy a kis beton keresztek mellett, helyet kapott egy nagyobb kereszt is, amely egyértelműen legionárius szimbolisztika szerint van elkészítve, amely tiltott jelképnek számít. A legionárius mozgalmat 1927-ben alapították Romániában, és 1941-ben tiltották be, a vasgárdisták részt vettek a zsidók módszeres kiirtásában, a pogromokban, a kegyetlenkedéseiknek 350-400 ezer zsidó áldozata volt.

„Kedden reggel találkoztam Viorica Dăncilă miniszterelnökkel, akitől azt kértem, hogy vonják vissza a kulturális miniszternek azt a jóváhagyását, amellyel műalkotásnak nyilvánították az úzvölgyi katonatemetőben illegálisan felállított román emlékművet és a román katonáknak emléket állító 50 betonkeresztet. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy egy legionárius szimbólum művészeti koncepcióját kedvezően véleményezzenek!” – nyilatkozta Kelemen Hunor az RMDSZ elnöke.

Manipuláció: Hamisan háborús propagandával vádolja Kelemen Hunor RMDSZ elnököt a volt román vezérkari főnök

Feljelentette az ügyészségen a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökét Mircea Chelaru nyugalmazott tábornok, aki a június 6-ai úzvölgyi incidensről tett kijelentései miatt háborús propagandával vádolja Kelemen Hunort. Cselekedetének egyértelmű célja van, az erdélyi magyarság nemzetközi lejáratása, a magyarok befeketítése a hazai románság körében, valamint elvonni a figyelmet a valós problémáról, miszerint magyar sírokra építettek illegálisan, közpénzből 50 román síremléket, miközben a hivatalos román szervek utólag megerősítették, 11 román katona nyugszik a temetőben.

A feljelentő Chelaru, 2000-ben néhány hónapig a román hadsereg vezérkari főnöke volt, jelenleg a Román Nemzet Pártja nevű nacionalista politikai szervezet alelnöke. Felháborodását az úzvölgyi erőszakos temetőfoglalást követő interjú váltotta ki, amikor Kelemen Hunor az RFI (a francia közszolgálati rádió) román adásának elmesélte a temetőnél történt eseményeket. A műsorban Kelemen Hunor vandáloknak nevezte azokat, akik megtámadták az élőláncot alkotó székelyföldieket, összetörték a temetőkaput, kicsavarták a földből a magyar katonák fakeresztjeit és kövekkel dobálóztak.

„Civil szervezetek, pópák, tartalékos katonák szervezték meg, köztük Chelaru tábornok, plusz néhány volt európai parlamenti képviselő, akik a helyszínen tartózkodtak. Nyilvánvaló, hogy megszervezett támadás volt az élőláncot alkotó emberek ellen” – nyilatkozta az RMDSZ elnöke.

Az ügyészségre benyújtott feljelentésében a nyugalmazott tábornok fenyegetéssel, illetve hamis információk és háborús propaganda terjesztésével vádolja Kelemen Hunort. Szerinte az RMDSZ elnöke a kijelentésével az állam biztonságát veszélyeztette azáltal, hogy aláásta az állampolgároknak a hadseregbe vetett bizalmát. Chelaru bűnvádi panaszában úgy fogalmaz: Kelemen Hunor erőszakos konfliktus kiprovokálásának szándékával tette ezeket a kijelentéseit, amelyek fegyveres összetűzésbe torkollhattak volna, így háborús propagandának minősülnek.

Ahogy már korábban többször is beszámoltunk róla, az erdélyi magyarság áprilisban szembesült azzal, hogy a moldvai, Bákó megyei Dormánfalva önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki, magyar katonák sírjaira, a székelyföldi Csíkszentmártonhoz tartozó, első világháborús német, osztrák és magyar katonai temetőben. Ezt tetézte a június 6-i erőszakos temetőfoglalás, amikor több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, jelentős anyagi és morális kárt okozva.

Az esetet súlyosbítja, hogy az illegálisan, közpénzből, más területén felállított parcella ügyében egyetlen hatóság sem indított eljárást, az erőszakosan fellépő, a temető kapuját teljesen összetörő román közösség tagjai ellen nem indult eljárás, miközben az imádkozó, békés előláncot alkotó magyar közösség néhány vezetőjét jelentős összeggel bírságolták.

A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat rendszeresen megjelenő angol nyelvű hírlevelet indított annak érdekében, hogy felhívja a nemzetközi közvélemény figyelmét a székelyföldi, erdélyi magyarság által elszenvedett diszkriminációra és különböző jogtiprásokra. A hírlevél célja az, hogy rendszeresen tudósítsuk a romániai és magyarországi nagykövetségek munkatársait, a különféle emberjogi szervezeteket, valamint külföldi politikai pártok képviselőit azokról a visszaélésekről és jogtiprásokról, melyeket az erdélyi magyarsággal szemben követnek el.

Közlemény

2