Elfuserált címek volt annak a jegyzetemnek a címe, amit itt, az Anzikszon olvashattak az olvasók idén április 7-én, illetve azt követően, ha netán rákerestek vagy szembejött velük. Hadd térjek vissza néhány sor erejéig a címproblémákra, egy év végi válogatással illusztrálva, hogy e téren nincs semmi javulás: a romániai magyar sajtóban ezrével jelennek meg az elfuserált címek.
Ingyenes kosármeccs-nézés – a kosármeccsnézés egy szó.
Jóga óra ajándékba – csak így van értelme: jógaóra ajándékba. Azt jelentheti, hogy a jógaoktató egy órán át és ingyen jógáztatta a szerencsés klienst.
Harminc éves a forradalom – ennek a címnek a leírója egyszerűen nem ismeri a magyar helyesírási szabályokat. Pedig a szabálykönyv egyértelműen fogalmaz a 117. pontban: „Ha két szó kapcsolatában az előtag egyszerű tőszámnév (illetve a sok, több, fél szó), az utótag pedig egy -i, -ú, -ű, -jú, -jű, -s, -nyi képzős egyszerű szó, akkor a tagokat egybeírjuk, például: harmincnapi, kétéves, kilenchavi, háromlábú, ötágú, hétfejű, kétzónájú, kétpetéjű, sokmilliós, többoldalas, húszfőnyi.” Továbbá: „Hasonlóképpen írjuk a -nként és a -nta, -nte toldalékú alakulatokat is: kéthetenként, háromhavonta, ötévente.” Tehát címünk így helyes: Harmincéves a forradalom.
Fekete-Fehér kiállítás a PKE-n – a cikket elolvasva derült ki: fekete-fehér grafikákat, rajzokat és más műalkotásokat állítottak ki, tehát nem a tárlat maga volt fekete-fehér, de üsse kő, átvitt értelemben fogadjuk el, ám a cím helyesen akkor is: Fekete-fehér kiállítás a PKE-n.
Hasonló példa, de ez a cím már félre is tájékoztat: Épül a járóbeteg-rendelő – a cikkből ugyanis kiderül, hogy több szakrendelőt is magába foglaló ún. poliklinikát építenek, aminek a helyes magyar neve: járóbeteg-rendelőintézet.
Taroltak Váradon a ’90-es évek sztárjai – terpeszkedik az öklömnyi cím az újság magazinrovatában, arról árulkodva, hogy a cikkíró nincs tisztában a tarolni kifejezés jelentésével, ugyanis maga írja lejjebb: a fellépők hírneve ellenére is kevesen látogattak el a koncertjükre. Akkor mégis mit taroltak? (Kérdezem akkor is, ha a tarolni szlengszótári jelentésére gondolt volna a címadó: mindent megszerezni, vinni, fogni, ledönteni, beseperni stb.)
Dolgoznak a Baross hídon, az autósok még(!) türelmesek – kis hiba, de hiba: a zárójelben lévő felkiáltójel nem tapadhat az előtte álló szóhoz.
A központozási hiányosságok a címekből is folyton visszaköszönnek: Gyermek születik nékünk és az uralom az ő vállán lészen – a vesszőt kötelező kitenni az összetett mondat két tagmondata közé: Gyermek születik nékünk, és az uralom az ő vállán lészen.
Hasonlóképpen, a felszólító módban írott cím végéről nem spórolható le a felkiáltójel: „Vegyétek Szent János szeretetét”. Mégis elhagyták a kötelező felkiáltójelet… Ahogy itt is: Vigyázzunk a kis kedvencekre. Másutt viszont odabiggyesztették indokolatlanul, a kijelentő mondat végére: Hazai pályán harcolhatják ki az olimpiai részvételt!
Másutt a vásári kikiáltóvá előlépett hírlapíró figyelemfelkeltés szándékával nyúlt a felkiáltójelhez: Halott Pénz koncert Nagyváradon! Lelke rajta, de a helyesírás nem erőssége, mert a kötelező kötőjelet simán lenyelte: Halott Pénz-koncert. Erre az írásjelre akkor is szükség van, ha a banda neve még több szóból áll: Creedence Clearwater Revival-koncert, New Kids ont he Block-koncert, Crosby, Stills, Nash and Young-koncert stb.
A magyar lovassportok mekkája – a város neve nagy kezdőbetűvel írandó akkor is, ha metaforikusan használjuk. Helyesen: Mekkája.
Borokat áldottak a székesegyházban – ez magyarul így hangzott volna: Borokat áldottak meg a székesegyházban.
Kevesebb hibát az új esztendőben, no meg bort, búzát, békességet!
Dénes László
You must be logged in to post a comment.