Minden az aszfaltozásról

– Zöld utat kaptunk arra, hogy megindítsuk az úgynevezett nagy aszfaltozási projektet – foglalta össze kérésünkre Bekő Tamás nagykárolyi városmenedzser a település döntéshozó-testülete keddi rendes havi gyűlésének a lényegét.

Mint hozzátette: – Mindennek a sorrendje a következő: legelőször hitelező pénzintézethez kell jutnunk. Mindennek érdekében a mai nap során (azaz szerdán) eljuttatjuk a közbeszerzések világhálós rendszeréhez (Sistemul Electronic al Achiziţiilor Publice, román betűszóval: SEAP) a dokumentációt. Először ellenőrzik, amennyiben teljesnek, megfelelőnek találják, akkor közzé is teszik. Ha nem, akkor kérnek különféle pótlásokat, pontosításokat.

– Mi úgy tervezünk, hogy legkésőbb április végéig a hitelezésről szóló eljárásnak legyen nyertese, és aláírt szerződéssel rendelkezzünk. Ez persze még nem azt jelenti, hogy megkötjük a szerződést, hiszen a hitelezési közbeszerzési eljárás elbírálását követően a teljes dokumentációt el kell küldeni Bukarestbe, a pénzügyi minisztériumon belül működő, az önkormányzatok hiteleivel foglalkozó szakbizottsághoz. Amennyiben ez az ellenőrző szervezet is jóváhagyja a projektet, megkezdődhet a tényleges munkálat meghirdetése, azaz az arról szóló közbeszerzési eljárás. Egyébként ennél a bizottságnál három döntés születhet. Akár a teljes hitelt idei lehívással engedélyezik (ugyan mi idén biztosan nem tudjuk felhasználni a teljes összeget, hiszen nem lesz idő minden munka elvégzésére), megtörténhet, hogy csak jövő évi lehívással engedélyezik a folyamatot (ebben az esetben ezt jeleznünk kell a kiírásban, hogy a jelentkezők tudják, csak jövőre kaphatják meg a pénzüket). Volt már korábban is arra példa, hogy köztes megoldást írnak elő, azaz a hitel egy részét még idén, míg a másikat jövőre hívhatjuk le. Az önkormányzat számára leginkább megfelelő megoldás az lenne, ha a teljes összeget még idén a rendelkezésünkre bocsájtanák, hiszen ebben az esetben idejében jelezhetnénk, hogy még idén mennyit tudunk felhasználni, és a fennmaradó részt automatikusan jövőre rakhatnánk át. Míg ha parciális megoldást hagynak jóvá, akkor megtörténhet, hogy az ideire előirányozott nem lesz elegendő. Mindezek azonban még csak találgatások.

– Tehát április végéig szeretnénk nyertest hirdetni a hitelezésre jelentkezők között. Május végéig pedig a szakbizottsági engedéllyel is szeretnénk rendelkezni. Ezután megkezdhetjük a munkálat pályáztatását. Időközben mindennek a dokumentációját előkészítjük, így rögvest utána meghirdethetjük a SEAP-on a közbeszerzési eljárást. Figyelembe véve a munkálat komplexitását, legalább harminc napot szeretnénk biztosítani a pályázatok előkészítésére. Így az elbírálás, az esetleges óvások után, számításaink szerint optimális esetben augusztus elején, közepén kezdődhetne el a tényleges munkálat, azaz az aszfaltozás. Elképzelhető, hogy ez csúszik, ám azt, hogy hamarabb – azt nem tartom valószínűnek. Vélhetően lesznek jelentkezők, nincs mostanság olyan sok beruházás, hogy az erre szakosodott vállalkozások kapacitásukat ki tudják használni. Reményeim szerint túljelentkezés lesz, a versenyhelyzet számunkra, a megrendelő számára előnyösebb feltételeket teremt. Reálisnak tehát augusztust tartom arra, hogy nyertest hirdethessünk, és megkezdődhessenek a munkálatok. Amennyiben az időjárás nem akadályoz, akár októberben is aszfaltoztathatunk, azaz három hónapon keresztül. Jövőre pedig folytatnánk.

– A tegnapi tanácsüléssel kapcsolatban azt megjegyezném, hogy valószínűsíthetően a kiírási összeghez képest kedvezőbb árfekvésűek lesznek az ajánlatok. Legalább tíz-tizenöt százalékkal kisebb áron tudjuk majd leszerződni a munkálatokat. Ezt mutatja, ezt sejteti az eddigi gyakorlat. Amennyiben ez így történik, mivel mi a hitelt a teljes összegre kérjük, a fennmaradó részből további aszfaltoztatást tudunk elvégeztetni. Azaz megtörténhet az, amit egyes tanácstagok annyira, vélhetően politikai indíttatásból szorgalmaztak, magyarán: több utcára jut majd aszfalt. Körülbelül tíz kilométernyi utcáról van szó a hetvenből. Tehát azokat az utcákat, amelyek leaszfaltozását egyelőre nem foglaltuk bele a projektbe, a későbbiekben hozzácsatolhatjuk.

– Mindenesetre jó döntésnek tartom, hogy a testület egyöntetűen jóváhagyta az eredeti elképzelést. Valószínű, hogy átlátták a határozó testület tagjai, hogy az utcák java részére ráfér egy alapos vagy teljes felújítás. Vélhetően belátták azt is, hogy a jelenlegi gazdasági feltételek között – ami ugye nem csak ránk vonatkozik, hanem minden bizonnyal nagyon-nagyon sok településre – az uniós pályázatok mellett – sajnos városok esetében nem megpályázhatók ilyen jellegű beruházásokra – egyéb esélye nincs Nagykárolynak az aszfaltoztatás elvégzésére, mint a hitelhez való folyamodás. Mint a köztudomású, a hitel a fejlődés egyik eszköze. A lényeg az, hogy óvatosan kell élni ezzel az eszközzel! – fogalmazott Bekő Tamás városmenedzser. – Mi úgy számoltuk ki, és a kiírásban is úgy fog szerepelni, hogy az egyéb hiteleinkkel együttesen se kelljen évente több mint 4,2 millió lejt fizetni. Ez azt jelenti, hogy havi 350 ezer lej a törlesztőrészlet, és ezt az összeget probléma nélkül ki tudja gazdálkodni a város. Tehát ennek a szempontnak a figyelembe vételével volt kiszámolva, és így pályáztatjuk meg. A pénzintézetek ennek az elfogadásával jelentkezhetnek. Az új hitel ugyan nagy összegnek tűnik, hiszen ennyit eddig soha nem kölcsönöztünk, ám nem jelenthet olyan terhet a városi gazdálkodás számára, amit ne tudna megszorítások nélkül kigazdálkodni.

– Nagyon örülök tehát annak, hogy a hitelfelvételt a tanács mindahány tagja támogatta. Noha eddig kézzel-lábbal a hitelfelvétel ellen volt, ezúttal a liberális kollégáink is megszavazták azt. Ennek örülünk! Ha nagyon gonoszkodni szeretnék, felvetném, hogy politikai megfontolásból cselekedtek ekként, hiszen közeleg a helyhatósági választás. De nem akarok így gondolkodni, ezért abban bízok, hogy hat év után végre ők is belátták, hogy ilyen jellegű fejlesztést csak és kizárólag hitelből lehet elvégeztetni, mert uniós források sajnos erre a célra nincsenek – tette hozzá a városmenedzser.

Előző cikk
Következő cikk