Nyilvános levél Ilie Ciută nagykárolyi tanácstagnak

Újfent a felesége szoknyája mögé bújik, tisztelt Ilie Ciută. Mégis mit gondoljak Önről, amikor ekként cselekszik? Jegyzetet írtam minap arról, hogy román nemzetiszínű szalagokat aggatott a nagykárolyi köztéri szobrok egy részére. Amely tettét én erőltetettnek véltem, s szerintem csak azért cselekedett ekként, hogy pózolhasson a kamerák előtt. Sajátságos válaszként a neje arra szólít fel, hogy szégyelljem magamat.

Mint korábbi polgármesterjelölt, mint jelenlegi városi tanácstag nem képes kiállni magáért? Inkább hagyja, hogy a felesége írjon velem kapcsolatban mindenféle butaságot. A bíróság már kimondta egyszer, hogy valótlanságokat állít rólam a neje? Ön tudja, miként hajtotta végre azt a bírósági végzést a kedves felesége, aki a Buletin de Carei kizárólagos megjelentetője? Arra szólította fel az instancia, hogy több cikket töröljön. Ezt nagy nehezen meg is tette, ám újrapublikálta a cikkeket, s azok végére igyekezett elrejteni a bocsánatkérését – amely ismételten az igazságszolgáltatás megcsúfolása, hiszen értelmes ember olyan módon nem kér bocsánatot. Amennyiben Önnek van erről tudomása, nem szégyelli magát? Ilie Ciută önmagát több alkalommal is mint nagy patriótát igyekszik beállítani, ám egy egyszerű bírósági végzés tisztességes betartását már nem tartja fontosnak – annak megtételét nem kéri a feleségétől. Tudja, érzésem szerint a hazaszeretet és az ilyen „kiskaput-kereső” hozzáállás nem egyeztethető össze.

De ha már a félreértelmezett patriotizmusnál tartunk, az Ön közösségi felületi közlönyében megjelenik egy olyan hozzászólás, miszerint a magyarok lennének Európa egyetlen barbár népe. Nos, bizonyára nem mer ilyet mondani, nem osztja ezt az álláspontot, ezért, kérem, törölje. Vélhetően nem volt ideje a Facebook-felülete gondozásával foglalkozni, ám azt fontosnak érezte, hogy lájkoljon egy hozzászólást, amelyben túlzott érzékenységgel, amolyan mimózasággal vádolják meg a romániai magyarságot.

Hát milyen ember maga? Ha már így gondolja – egyébként nincs igaza! –, akkor legalább álljon ki, és becsületesen mondja el a véleményét.

Szomorúan,

Megyeri Tamás Róbert
újságíró