Rózsaszín nagybőgő és romkocsmahangulat

A hétvégén igazi „kultúrwelness” várt a Szatmár megyei közönségre.

Butka Gergely szatmárnémeti tanácsos és önkéntes csapata ugyanis a régióban egyedülálló eseményre invitálta a nagyérdeműt: utcazene-fesztiválra, emelyre idén első alkalommal került sor – leszámítva persze a tavalyi nulladik, béta verziót.

Öt színpadon harminc zenekar lépett föl, igen feszes tempóban, nehogy a közönséget egy pillanatra is zenei ropogtatni való nélkül hagyják. A tavalyi, lakónegyed-orientált helyszínválasztás helyett a szervezők idén Szatmárnémeti történelmi belvárosát népesítették be zenészekkel, emberekkel, élő szobrokkal, tűzzsonglőrökkel. A kezdeményezés 100%-ban szatmári, bár a szervezők nem titkolják, sokat merítettek az hasonló, európai rendezvények mintáiból, elsősorban a Veszprémi Utcazene Fesztivál szolgált követendő példaként. A rendezvény színvonalát és európai jellegét a hangulat bizonyítja a legjobban, a hivatalos fotógaléria megtekinthető az alábbi Facebook-oldalon: https://www.facebook.com/streetmusic.ro/photos_stream?tab=photos_albums

Sokat emelt a hangulaton, hogy a város egyik leghangulatosabb romkocsmája beköltözött a központba, aranyos, színes, virágos, mintás hangulatot varázsolva a színpad köré. Szintén említésre méltó, hogy a szervezők gondoskodtak kabaláról is: egy rózsaszín nagybőgő volt a fotósok kedvenc témája a fesztivál ideje alatt. A járó-kelő közönség pedig lépten-nyomon arany-, ezüst- és tüköremberekbe botolhatott: ők voltak a város ideiglenes, élő szobrai, akik darabos, kimerevített mozgásukkal, vagy bohókás mimikájukkal ejtették ámulatba az eseményre ellátogatókat.

A szervezők igyekeztek megőrizni az utcazene-jelleget, a meghívott zenekarok ezért nem fellépti díjért, hanem bizonyos nyereményekért játszottak. A fődíj – 2000 euró, amit a DRÄXLMAIER Group ajánlott fel – megosztva ütötte két zenekar markát: az Egerből érkező Hungariddim, valamint a marosvásárhelyi Koszika and the HotShots nyerte meg a versenyt.

A fesztivál legfőbb célja a hagyományteremtés volt, valamint az igény a régió népszerűsítésére. Pezsgő kulturális élet elsősorban Erdély keletebbre eső területeit – Kolozsvárt, a Székelyföldet stb. – jellemzi. Egy, a Szatmárnémeti Utcazene Fesztiválhoz hasonló rendezvény felrázza a helybélieket, ösztönzően, serkentően hat a kulturális életre, de a közérzetre, ezáltal az érzékelt életszínvonalra is.

A Nagykárolyi Kulturális Igazgatóság magyar nyelvű kulturális referensét, Szolomájer Tímeát kérdeztük a témáról:

– Mi a véleményed a fesztiválról?

– Valószínűsíthetően a rendezvény – a maga színes, fiatalosan ízléses közönségmarasztaló székeivel, asztalaival és ülőalkalmatosságaival – már megfogta első pillanatban az ember lányát, de semmiképp nem tudott volna hosszú időre ott tartani, ha nincs zenei minőség. Ez a fesztivál számomra azzal adott sokat, hogy meghagyta a koncertek bensőséges jellegét: nem a hatásvadászat volt a cél, hanem az igazi élmény. Ezt érezni lehetett minden egyes színpadnál, sőt esetenként az utcákon is, hiszen két színpadi fellépés között a zenekarok örömzenélésbe kezdtek ott, ahol a hangulat érte őket, épületek tövében, utcasarkon.

A másik nagyon pozitív hozadéka, hogy minden korosztályt megszólító, többféle zenei stílust felölelő volt a felhozatal. A fiatalabbaktól a kisgyermekes szülőkön át egészen az idősebb korosztályig mindenki kényelmesen érezhette magát fizikailag és lelkileg egyaránt. A hangulatot látványban megerősítő „sétáló szobrok” is nagyszerűen illeszkedtek az utcazene-fesztivál igényes légköréhez. Persze mondom ezt úgy, hogy egy estét töltöttem el ott, mégis teljes meggyőződéssel ajánlanám bárkinek, aki nyitott a kellemes, minőségi dolgok irányába.

– Milyen hatással lenne egy hasonló kezdeményezés Nagykárolyra? Gondolkodik-e hasonlóban a kulturális igazgatóság?

– Hogy Nagykárolyban hasonlóban gondolkodunk-e? Az ötletelés állandó állapot a Nagykárolyi Kulturális Igazgatóság szintjén, a megvalósításáig azonban minden jó ötletnek több rostán kell átjutnia, minőségi, megvalósíthatósági és anyagi szempontokat is figyelembe véve. Remélhetően ezen szempontoknak megfelelve az idén sikerül megszervezni városunkban egy olyan minőségi zenére fókuszáló fesztivált is, mely elsőre, ha nem lesz eget rengető, de általa erősödik a helyi lakosokban is a kulturális igényeket mind jobban kielégítő megmozdulásokra való igény.

Kovács Péter Zoltán