Solidus Érdengelegről

2017 őszén az Érdengeleg határában lezajlott, a Szatmár Megyei Múzeum munkatársai által vezetett, leletmentő ásatás során számos érdekes tárgy került elő. Itt, az Ér teraszának a megbolygatásakor szinte minden történeti korból kerültek elő leletek. Ezek közül kiemelhetőek az Árpád-kori kerámiaégető kemencék, valamint fémfeldolgozásra használt kohók. Ugyanitt a munkagépek által megbolygatott talajból előkerült két nagyon ritka lelet. Egy solidus (bizánci aranypénz) és egy palmettadíszes csonttöredék.

Mindkét tárgy a korai középkorhoz tartozó avar korszakból származik. Ez a korszak a Kárpát-medencében 568-ban kezdődik, amikor az avar-langobárd szövetség legyőzi az Erdélyben és az Alföld keleti felében uralkodó gepidákat. Ezután az avarok letelepednek az Alföld területére, míg a langobárdok elvonulnak a mai Észak-Itáliába, a róluk elnevezett Lombardiába. Az avarok megalapítják a Kaganátust, ezzel egy sztyeppei típusú hatalmi rendszer alakul ki a Kárpát-medence alacsony területein. Uralmuk 812-ben ér véget, amikor a frankok legyőzik őket.

Az 568-as letelepedésük során folyamatosan támadják a Bizánci Birodalmat. Hatékony harcmodoruk volt, ötvözték a sztyeppei lovas nomád taktikát a helyi germán és késő római gyalogos taktikával. Elpusztították az al-dunai határerődöket (602) és feldúlták a városokat. Ezáltal szabad utat engedtek a szláv népességnek, amely elfoglalta a Balkán félsziget nagy részét és letelepedik ott. Hogy megszabaduljanak az avar nyomás alól, a bizánciak adót fizettek nekik, mind több arannyal, a 7. század elejére már 200 000 solidussal igyekeztek megváltani a békét. Ez a hadizsákmány óriási gazdagságot hozott az erős központi avar hatalomnak, illetve vezetőjének: a kagánnak. Keleten a perzsákkal harcoló bizánciak a mindenfelől érkező támadások miatt meggyengültek. A hanyatló Bizánc akkora adókat volt kénytelen fizetni, hogy az egész gazdasága beleroppant, ekkor alkalmazva a korábban is használt szokást redukálták, egyes aranypénzek értékét. Egyes műhelyeket ráállítottak ezeknek az érmeknek a verésére.

Egy ilyen nagyon ritka éremlelet az Érdengeleg határában előkerült arany pénzérme is. Érdengeleg környéke nagyon gazdag avarkori régészeti jelenségekben, számos tárgy mutatja megtelepedésüket a területen. Az Ér lápja, valamint annak szélén húzódó magas teraszok a legalkalmasabbak voltak a nomád életmódnak. Itt nagyon kis területen nagyon gazdag legelőket és a lápban halászatra és vadászatra alkalmas helyeket találtak. Az érdengelegi érme Mauritius Tiberius császár (582–602) solidusa, amelyet a konstantinápolyi pénzverdékben, a X. műhelyben vertek, egy ún. „könnyűsúlyú”, méghozzá 20 karátos solidus. Ennek az érmének a verési ideje 583/4-602. Ezek az aranypénzek nem a szokásos 24 karátos aranypénzek, amelyek súlya körülbelül 4,45 gramm, hanem a 20 karátos, ami 3,5 gramm ebben az esetben, de vannak könnyebb súlyúak is. Ezzel a redukálási trükkel csapták be az avarokat és próbáltak meg kilábalni a válságból. Ilyen típusú aranypénzek nagy számban kerülnek elő az avar szállásterületről, elsősorban Heraclius 616-625 között vert érmei. Az érdengelegi az első avarokhoz köthető lelet. A pénzérmén két lyuk található, miután elvesztette pénzbeli jelentőségét valószínűleg utólag dísznek varrhatták rá egy ruhára. Ezek az átfúrt solidusok viszonylag ritkák a Kárpát-medencében.

A másik tárgy egy palmettadísszel ellátott csonttöredék, amely, bár kis méretű, valószínűleg egy tegez vagy egy skatulya díszítése lehetett

Szerzők: Liviu Marta és Romát Sándor