Kategória: Hajdanán

Tovább

Emlékezés: Letűnt korok hangjai

A Collegium együttes az ország egyik legrégibb aktív régizene-együttese: 1977 óta működik Nagykárolyban. A Deák Endre zenetanár irányításával működő, képzett zenészekből és műkedvelő muzsikusokból álló hattagú nagykárolyi csapat korhű hangszereken szólaltatja meg a középkori és reneszánsz Európa zenéjét. Hetente gyakorolnak a városi művelődési házban, de a napi, egyéni gyakorlatokra is nagy hangsúlyt fektetnek.

Reklámok
Tovább

Utánajártunk: mi az alapja Rákóczi pincéjének

A legenda szerint Rákóczi vezérlő fejedelem pincéje sötét és nagyon hosszú, sok elágazása van. Három bejárata közül az egy az erdődi várhoz vezet, egy másik a Lyukashalomhoz (a Gencs felé húzódó út mentén, a Szentháromság kápolna közelében), a harmadik pedig a nagykárolyi Károlyi-kastélyhoz. Romát Sándor régész, helytörténész beszélt nemrégiben egy előadásában erről is. Persze, hogy megkértük: bővebben meséljen.

Tovább

Adatok a nagykárolyi reformátusok történetéhez

Nagykároly, a történelmi Szatmár vármegye egykori központja, a mai megye nyugati részén, a nevét viselő síkságon terül el. A település Nagykárolyi-síkság a Nyírség keleti felén húzódik, tengerszint feletti átlagmagassága 150–160 m, ezzel mintegy 30–40 méterrel magasodik a vele szomszédos Ér síksága föle.

Tovább

Húsz éve írta az újság

Összejött a múlt és a jelen címmel közölt húsz éve cikket a Nagykároly és Mátészalka közötti testvérvárosi kapcsolatról az Új Kelet című napilap. Az 1994–1998 között megjelentetett Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kezdetben pár hónapig heti rendszerességgel kinyomtatott hír-, majd napilap beszámolóját dr. Hágó Attila Nándor kutatta fel az Anziksznak. Talán érdemes (újra) elolvasni.

Tovább

Solidus Érdengelegről

2017 őszén az Érdengeleg határában lezajlott, a Szatmár Megyei Múzeum munkatársai által vezetett, leletmentő ásatás során számos érdekes tárgy került elő. Itt, az Ér teraszának a megbolygatásakor szinte minden történeti korból kerültek elő leletek. Ezek közül kiemelhetőek az Árpád-kori kerámiaégető kemencék, valamint fémfeldolgozásra használt kohók. Ugyanitt a munkagépek által megbolygatott talajból előkerült két nagyon ritka lelet. Egy solidus (bizánci aranypénz) és egy palmettadíszes csonttöredék.