Századfordulós reklámok

„Mivel jómagam is foglalkozom sajtóval, reklámmal és marketinggel, kíváncsi voltam, hogyan működött ez a múltban, Szatmárban. A századforduló különösen érdekes időszak, ilyen szempontból is. A lehetőségek ekkor kiszélesedtek, ahogy a tekintet horizontja – Szatmárból ellátott akár Amerikába…”

A szatmárnémeti Józsa János Facebook-os összeállítását közöljük:

„A kereskedők behoztak és kivittek, ma úgy mondanánk, működött az import és az export is. Akkor még, ugye, nagy Magyarország volt, és, mint az egyik cikkből kiderült, Szatmárnémetit, az északkeleti régió kereskedelme központjaként tartották számon. A reklámok képet adnak az ember világfelfogásáról vagy inkább világ-befogadásáról, a határairól vagy határtalanságáról.

Az albumban látható reklámokról összességében elmondható, hogy jellemző rájuk a tömörség, de élnek a figyelemfelkeltés szöveg-stilisztikai és grafikai lehetőségeivel. Bizonyos termékek ismertsége, elterjedt volta miatt nem kívánt meg a reklám különösebb magyarázatot, más esetekben azonban magyarázták a termék vagy szolgáltató hitelességét, előbbi hasznosságát. A különböző, képekhez írt magyarázataimban ezeket nem értékelném, véleményezném, inkább csak felhívnám a figyelmet pár lényegre, megosztanék egy-két sztorit.”

1

Szépítkeztek Szatmáron és Nagykárolyban is. Nem unalmas mezőváros volt, egyik sem – akkor.

2

A szépészet „elengedhetetlen” kellékei mellett nálunk is kaphatóak voltak az egészségügyi protézisek, sérvkötők…

3

Egyik kollégám mesélte, hogy nagyapja mozdonyvezető volt, és Szatmárnémetiből Fiumébe szólt járata. Lám, a horvátországi, ma Rijekaként ismert kikötővárosból könnyen eljutott a kávékülönlegesség…

4

Szatmárban már a századforduló idején ismerték a gyorstüzelő viharágyút. Sajnos ma újra fel kell fedeznünk.

5

Ahogy ásványvizeinket is újra fel kellene fedezzük. A bikszádi víz számomra ismeretlen, ha ugyan közelében, Büdössáron is jártam – azt is hagytuk leromlani, pedig micsoda vizek s iszap van ott!

6

„Miért van annyi utánzat?” – állt már akkor is a kérdés.

7

Minden reklámot a Szamos lapszámaiból szemlézek.

8

Megint ásványvíz. De Szent Lukácsfürdő?

9

Igen érdekes orvosi segéd- és „kínzóeszközök” láthatók a reklámban. Itt kérek meg mindenkit, hogy felnőttként tekintsük, és viselkedjünk.

10

A Kazinczy utcán létezik még cipész, igaz nem a 6-os szám alatt.

11

A Kazinczy utcán, a katolikus gimnázium mellett… Tehát valahol a Zárda mellett lehetett? Ami biztos, Szatmárban különösen odafigyeltek arra, hogy a cserépkályhák szépek legyenek. Ma is találni művészien kivitelezett századfordulós kályhákat.

12

Hiába, a Kazinczy utca a polgárság és iparosság egyik legfontosabb utcája volt.

13

A szatmári ember szerette a bort. No és nagyszerű bortermő vidékeink voltak, a filoxéra előtt és után is.

14

Ez óriási: „Betegeknek vigasz”! Igyunk sört vérszegénységre, idegességre, emésztési zavarokra, álmatlanság és gyöngeség ellen! De ajánlották lábadozóknak és szoptató nőknek is! A sört pedig Beer Simon árulta Szatmáron. Kell ennél hitelesebb forrás?

15

Viasztól, a glazúron át, az aranyig…

16

Szatmárnémetiben 1900-ban kölcsön könyvtár működött!

17

A Pegas még sehol sem volt, de az angliai Premier Cycle kerékpárok és motorkerékpárok már a Székesegyház előtti piactéren és persze a Kazinczy utcán gurultak! Micsoda idők…

18

Nagyapáink nem csak finom faszenet használtak fogmosásra, hanem Thymolt is! A Schwartz illatszergyárából!

19

A Zacherlint is hamisították. Igen keresett volt, s ez a viszonteladó boltok számából is látszik: Szatmáron, Máramarosszigeten, Szinérváralján, Csengerben és Fehérgyarmaton is árulták.

20

Nekem még ismerősek a húzókaros drótcsengők. A németi-részen még talán ma is látni ilyet. Pedig már a századfordulón volt villamos csengő!

21

Nagy úr volt, akinek cséplőgépe lehetett. Az ipari forradalom korán elérte Szatmárt is, mint a civilizált világ részét.

22

És a mostani szesszió végén legyen egy reklámoldal, amelyhez nem fűznék magyarázatot, hagyok a nézőnek felfedezni valót a benzintől, a szivarokon át a mellpasztillákig.