Szívből zenélnek

Kaplonyban működik egy Blue Age nevű zenekar. Azért jöttek létre, hogy egyaránt örömet szerezzenek az embereknek és önmaguknak. Legközelebb vasárnap hallhatják őket a farsangi előadáson a kaplonyi kultúrotthonban. Az Anziksz kérdéseire Gaja Dalma, az együttes énekese válaszolt.

– Mit kell tudni a zenekarról? Mikor alakultatok? Milyen műfajt képviseltek?

– A zenekarunk 2014 nyarán alakult. Az egész úgy kezdődött, hogy közelgett a Lápfesztivál, és Márkkal arra gondoltunk, milyen jó is lenne zenélni egyet a nagyszínpadon a kaplonyi emberkéknek. Aztán elmondtuk az ötletünket Ostatea Biancának is, akiben természetesen partnerre leltünk. Így hát mi hárman vagyunk az alapító tagok. Eszünkbe jutott, hogy ki kellene találni egy nevet. A Blue Age úgy jött, hogy mindhármunk kedvenc színe a kék, valahogy úgy jön ki magyarul, hogy „kék korszak”. Mi valami újat akartunk képviselni, egyedi feldolgozásainkkal, és megörvendeztetni a kaplonyi embereket, és persze magunknak is örömet szerezve szívből zenélni. Zenekarunkról azt lehet még tudni, hogy bár hárman kezdtük, időközben megduplázódott a tagok száma. Voltak olyanok is, akik szerencsét próbáltak nálunk, aztán végül mégsem maradtak velünk, és olyanok is, akik beugrottak, ha segítségre volt szükségünk, mivel a vakációban nem tartózkodott itthon mindenki a zenekarból, de jött a fellépés, és szükség volt az emberre. Ezúton is meg szeretném köszönni fáradságos munkátokat: Poósz Balázs, Geiger Norbert és Orosz Dávid. A mostani felállásban heten vagyunk: Baumgártner Márk (billentyű, ének), Baumgártner Patrik (gitár), Gaja Dalma (ének), Gaja Dorottya (szaxofon), Altfater Christopher (dob), Ostatea Bianca (gitár), Vicsacsány Gerhárd (basszusgitár). Elsősorban pop és R’n’B zenéket játszunk, ellenben a közönségünk megkívánja, és a felkéréseink során is néha kitétel, így bulizós, táncos, lakodalmas zenét is játszunk.

– Az együttes tagjai közül néhányan egyetemen vagytok. Milyen gyakran tudtok próbálni?

– Ketten vagyunk egyetemen. Bianca, ő Marosvásárhelyen orvosin, és én Kolozsváron, élelmiszermérnökin. Bianca kevesebbet van itthon, én, ha tehetem, kéthetente hazajárok, viszont a többiek megtartják a heti egy, péntek esti próbát nélkülünk is, hogy fejlődjenek. Ha valamilyen fellépés előtt állunk, és épp itthon vagyunk, akkor a próbákat naponta tartunk.

– Mi szerint választjátok ki, hogy mit játszotok? Neked melyik a kedvenc számod?

– Hát, igazából úgy szokott lenni, hogy próbálunk, aztán valaki felhoz egy dalt, amit épp hallgat, és megtetszett neki, vagy már régebb óta szeret, aztán megnézzük, hogy jól áll-e nekem meg tetszik-e a többségnek. De van úgy, hogy kitaláljuk, hogy egy bizonyos fellépésen hány dalt játszunk, és akkor rám hárul a feladat kitalálni a repertoárt, viszont kikérem a többiek véleményét is. De amúgy vannak ötletgazdáink is: két barátnőm, akiknek nagyon sokat köszönhetek Baumgártner Regina és Krassói Dalma, rájuk mindig számíthatok, ha épp tanácstalan vagyok, és a fotózást / videózást is ők végzik. Az a helyzet, hogy nekem rengeteg kedvencem van. Most kapásból talán hármat is tudnék mondani, nehéz a választás, de talán Dér Heni Ég veled című dalát választom most. Egy nagy kihívás volt számunkra, mivel zeneileg sem egy könnyű dal, na meg Dér Heni is egy elég színvonalas énekesnő, karakteres hanggal. Sok munkát és energiát fektettünk ebbe a dalba, de én úgy gondolom, most már egész jól megy, és hogy megérte.

– Mi volt az eddigi legjobb koncertélményetek?

– Karácsonyi időszakban tartottunk itt, Kaplonyban, a Libertyben egy koncertet, körülbelül két órát zenéltünk. Létrehoztunk egy Facebook-eseményt, és az Anziksz is reklámozott minket, sőt, a Friss Újságban is be voltunk téve a programajánlóba, számunkra ez óriási meglepetés volt, mivel mi nem beszélünk a sajtóval, de nagyon hálásak vagyunk érte. Már a Facebook-eseményen is gyűltek az emberek, de mi azt gondoltuk, hogy mindössze pár ember lesz jelen, mint amúgy más vasárnap estéken, akik ott szoktak lenni a bowlingban, viszont kellemesen csalódtunk. Minden asztalt lefoglaltak, sőt még rengetegen álltak is. Egy igazi élmény volt ennyi embernek zenélni, akik csak azért jöttek el, hogy minket hallgassanak.

– A jövőben is szeretnétek a zenéléssel foglalkozni?

– Mindenképp. Nekünk ez kikapcsolódás, hobbi és szórakozás is egyben. És nagyon jó látni, hogy ezzel nem csak én vagyok így, hanem a zenekar többi tagja is. Szívvel-lélekkel csináljuk, és reméljük, az embereknek tetszik, amiket hallanak tőlünk.

– Legutóbb tehát a karácsonyi koncerten hallhattak titeket. Terveztek a közeljövőben fellépéseket?

– Azóta már volt egy másik fellépésünk is, vasárnap az ifjúsági egyházi bálon mi húztuk a talpalávalót. A következő fellépés most vasárnap lesz, a kultúrotthonban megrendezett farsangi előadás keretein belül, ahol paródiákat adunk elő. Lehet jönni meghallgatni és nevetni a bohóckodásainkon. A karácsonyi koncerthez hasonló jellegű dologról még nem beszéltünk, de lehetséges, hogy időközben előrukkolunk valamivel. De ami biztos, hogy a Lápfesztiválon és az augusztusban megrendezésre kerülő „Otthon zöld füvén” elnevezésű kaplonyi „svábnapon” újra hallhatnak minket.

Berei Csenge Bernadette