Ünnepi előadás a színházban

Hosszú-hosszú idő után újra a városi színházban ünnepelhetett március 15-e alkalmából a nagykárolyi magyarság.

Természetesen színültig, tán azon is túl megtelt a 280 férőhelyes teátrum, azaz legalább háromszázötvenen voltak.

Kovács Jenő polgármester, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség helyi szervezetének az elnöke mondott ünnepi beszédet.

A továbbiakban Lőrincz Szilveszter karnagy irányításával a Canticum Novum kamarazenekar szolgált az ünnepséghez illő összeállítással.

A Nagykárolyi Művelődési Központ Dömik amatőr színjátszó csoportja elevenítette meg Kossuth Zsuzsanna alakját. A különösen hatásos dramaturgiai elemekkel operáló produkció felvezetőjében elhangzott: „A szabadságharc kialakulásának, fejlődésének dinamikáját igen nehéz lenne leírni, hiszen több tudományág alapos kutatási eredményei sem szolgálhatnak pontos receptúrával, miből is áll össze egy forradalom. Hogy miért? Mert emberek teszik. Ők, mi vagyunk a legcsodálatosabb és egyben legbonyolultabb lelki, szellemi összetevői ennek a folyamatnak. Ők, mi, akik tesszük, éljük mindennapi életünket. Készülünk, figyelünk, alkotunk, örülünk sikereinknek, vagy épp küszködünk, háttérbe szorulunk, félünk és támadunk. Egyik nap, még elégedettek vagyunk egyedül, s másnap már valakihez, valamihez tartozni vágyunk. S mintegy semmiből ér minket a felismerés, hogy vágyunk az értelmes, érző emberi életre, nem csak az én, vagy a te személyes ügyére. És egyre többen leszünk, lelkesedünk, tervezünk, kudarcot vallunk és újra kezdjük. Nap mint nap. Ezek a folyamatok jellemeztek minket is, ahogyan életre keltettük Kossuth Lajos legkisebb húgának élettörténetét. Aki sem szebb, sem jobb vagy erősebb nem volt a kor asszonyainál, vagy akár nálunk, a mában élő nőknél. De az, hogy ahogyan támogatást nyújtott a haladó szellemű bátyjának, azt nem foghatjuk személyes érzületre. Úgy állt családja, s párja mellett is, ahogyan a sebesült katonák ápolását viselte a szívén, és tett értük, mindezt egy olyan korban, amikor »A lélekre és testre ártalmas munkát soha nem tiltották el az asszonyoknak, csak ami intelligenciát követel és jólétet adhat, azt tartják a férfiak a nőkre ártalmasnak« írja Hugonnai Vilma az első magyar orvosnő egyik XIX. századi cikkében.

Íme tehát a magyar forradalom egy másik szemszögből, ahol a nők gondolataikkal, érzéseikkel és tetteikkel is jelen vannak, ahogyan a ma minden történésében.

A tépéscsinálók, Kertész Erzsébet Kossuth Zsuzsanna című életrajzi regénye alapján készült adaptáció. Előadja a Nagykárolyi Művelődési Központ Dömik amatőr színjátszó csoportja, Fülöp Andrea, Szakács Lia, Gyetkó Csaba, Kerekes András, Szolomájer Szilárd, valamint a Rekettye Kulturális Egyesület képviseletében Bodó Emese, Szolomájer Timi rendezésében.”

Az ünneplő publikum hosszas tapssal méltatta az előadást.