Van csapat. Hajrá!

Kifejezetten erős csapattal vághat neki a helyhatósági választásoknak a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Szatmár megyei szervezete. A nagykárolyiak közül Gindele Imre mérnök-tanárember nagyon sok voksot kapott, azaz minden bizonnyal tovább folytathatja Nagykároly és vidéke érdekeinek a képviseletét a megye önkormányzati döntéshozó-testületében. Méghozzá remélhetőleg úgy, hogy Pataki Csaba, egy szakember irányítja majd azt a folyamatot, amely révén Szatmár felzárkózik a környező megyékhez.

A Szövetség Megyei Képviselők Tanácsa a szatmárnémeti Közigazgatási Palota nagytermében tartotta meg a megyei tanácsosjelöltjeinek rangsoroló közgyűlését. Pataki Csaba szenátort, az RMDSZ megyei szervezetének elnökét 115 vokssal kérték arra, hogy legyen a csapat vezetője, a Szövetség megyei tanácselnök-jelöltje.

Huszonegyen éreztek elhívatottságot arra, hogy a megyei döntéseket meghozó testület tagjaként megpróbáljanak (továbbra is) tenni a közösségünkért, és egyben Szatmár mindahány lakosáért, a közjóért. Önmagukról, késztetéseikről, illetőleg eddigi eredményeikről szóltak 3-3 percben. Előzőleg persze sor került az eltelt időszak kiértékelésére is. A jelöltek rangsorolásán 120-an szavaztak – ketten érvénytelenül. A következő eredmény született: Nagy Szabolcs 108 voksot kapott; Balogh Sándor szintén 108-at; Kovács Máté 99-et; Riedl Rudolf 93-at; Gindele Imre 92-őt; Véron András 84-et; Major Melinda 76-ot; Bartos Bertalan 75-öt; Erdei Róbert 75-öt; Seer Gyula 69-et; Kereskényi Sándor 68-at; Gál Gyöngyi 63-at; Horváth József 58-at; Nagy Sándor 58-at; Boér Ádám 51-et; Mărginean Éva 44-et; Nagy Tünde 39-et; Őri-Pákay Franciska 32-őt; Günthner Tibor 32-őt; Maskulik Csaba szintúgy 32-őt; míg Megyeri Tamás Róbert 19-et.

Mint az MKT-n elhangzott, az RMDSZ megyei szervezete továbbra is szeretne a Német Demokrata Fórummal közösen nekivágni a helyhatósági választásoknak. Az ilyen irányú egyeztetések folytatódnak. A végleges listát majd az alapján ismertetik. Elhangzott továbbá, hogy mindahány jelölt, MKT-, RMDSZ-tag és -szimpatizáns támogatására szükség van ahhoz, hogy a június 5-ei választásokon jól szerepelhessen a Szövetség. A cél, hogy a konkrét voksolás eredményétől függetlenül önmagukkal, a helytállásukkal elégedettek lehessenek. Minél több szatmárinak, magyar, sváb, román vagy egyéb nemzetiségűnek ki kell fejteni, hogy a megye jó sorsát ennek a csapatnak a meggondolt munkája alapozhatja meg. Bizakodó hangulatban zárult a gyűlés.


 

Igen, „mindössze” tizenkilenc szavazatot kaptam. Szóval akár csalódott is lehetnék. Lehetett volna ez húsz is, de hát az illem azt parancsolta, hogy magamra ne szavazzak. Mármint az önbecsülésnek és -ismeretnek vannak ilyen előírásai. Ugyanis a jelöltek túlnyomó többsége ténylegesen jobban segíthet ennek a megyének. Az én eszközeim, képességeim kevesek. Illetve egész pontosan nem erre jogosítanak fel.

Hogy mégis fontosnak éreztem a jelöltetésemet? Nos, ez azért van, mert jelezni akartam, hogy a Szövetségben nekem – és talán Önnek is helye van. Lehet ugyan, hogy nem a képzeletbeli lista legelején, hogy nem a döntések meghozatalában… De ez nem is baj! Van, aki arra született, és van, aki meg egyébre.

Öt éve csöppentem Szatmár megyébe. Előzőleg voltam a Magyar Polgári Pártnak is tagja – még korábban az RMDSZ-nek. És mi tagadás, valószínűsíthetően, ha Nagyváradon maradok, lettem volna az Erdélyi Magyar Néppártnak is. Engemet Nagykároly győzött meg arról, hogy szükség van az erős Szövetségre. Ami nem mások ellen szól, hanem a közös jó megvalósításának egy lehetősége.

Azoknak akartam bizonyítani, hogy ez a mostani Szövetség minden jó szándékú ember előtt nyitva áll, akik valamiért pár lépés távolságot tartanak az RMDSZ-szel szemben. Ez nem párt, hanem érdek-képviseleti szervezet.

Ha egy „idegent”, egy „migránst” meghallgatnak, aki életében például Sárközújlakon vagy Avasújvárosban sem járt soha, ám talán az ottaniak közül is kapott egy szavazatot, akkor ténylegesen működhet ez a Szövetség. Akkor valóban lehet tenni azért, hogy jól fizetett munkahelyek legyenek a megyében. Gindele Imre megoldása „pofonegyszerű”: olyan szakmunkásokat képeznek a nagykárolyi iskolában, akiket a vállalkozások rögvest tudnak alkalmazni. Szakmát adnak a fiatalok kezébe. És ha van munkás, akkor jön a tőke is… Ezzel párhuzamosan persze az elméleti képzésnek is meg kell maradnia… Ha Pataki Csaba lesz a megyei tanács elnöke, akkor szakember állítja majd fel a fontossági sorrendet a megyei szintű döntések meghozatalakor.

Nos, én ezért szavazok majd erre a listára.

Tisztelettel,

Megyeri Tamás Róbert