Emlékeznek még a felújítás előtti kastélyra? Vagy a munkálatok közbenire? Egyfajta romantikája is volt a tégláknak… Egy nagykárolyi fiatalember képeivel kedveskedünk ez alkalommal. Érdemes megnézni!
Még tavaly nyáron a Facebook hírfolyamát böngészve bukkantunk pár igen egyedi perspektívából készített fotóra. Rögvest kérdésekkel fordultunk az alkotóhoz, azaz a képek milyensége alapján alkotóművészhez. Nos, az arcképcsarnok üzemeltetői furamód „csak” a napokban kézbesítették a megkeresésünket. Azonban szerencsére a válaszokat, illetőleg a kért képeket megkaptuk.
„A teljes nevem Víg Tamás Zsolt, és 83-ban születtem, tehát a közeljövőben töltöm a 34-et. Körülbelül 12 éve fényképezgetek, de az első komolyabb gépemet 2010-ben sikerült megvennem. Egy Nikon d3000-es volt, viszont néhány évvel később »sikeresen« porrá zúztam a hegyekben. Ezután spóroltam egy újabb bridge kategóriájú gépre, mégpedig egy Sony Alpha 58-ast néztem ki. Volt meg két kompaktom is, az első még a Nikon előtt, egy HP photosmart, a két komolyabb gép közötti időszakban volt egy Sanyo is.
Foglalkozásomat tekintve sok mindent kipróbáltam már, jelenleg egy kis károlyi műhelyben dolgozom mint kertigép-szerelő (láncfűrész, fűnyíró, kapálógép stb.). A kirándulásokat, túrákat – főleg a hegyi túrákat – nagyon kedvelem, már csak a rendkívül jó fotózási lehetőségek miatt is, de a természet minden formáját szeretem. Azt érezni, hogy része vagyok…
A jövőmet és a céljaimat illetően nem igazán tudok elmondani semmit. Amolyan az »árral sodródó« ember vagyok, igyekszem alkalmazkodni a megújuló körülményekhez. Nem mondhatnám, hogy határozott kézzel irányítom az életem történéseit.
A kiállítással kapcsolatban már néhányszor esett róla szó az illetékessel, és legutóbb tavaly, az év vége fele kezdtünk komolyabban beszelni róla. Ha minden jól alakul, akkor talán idén, még a nyár előtt megvalósulhat.”
Alig várjuk! Hajrá, sok sikert, és köszönjük a fotókat.
You must be logged in to post a comment.