Lovagrend ma: az értékek őrzése

A ’48–’49-es magyar forradalom és szabadságharc közepette is találtak alkalmat egymás „fricskázására” a nagykárolyiak és a szatmárnémetiek.

Lónyay Szép Ilona története ugyan fantazmagória, ám a a szerte ágazó család hölgytagjai minden korban kitűntek odaadásukkal. Rangban „legtöbbre” mégis egy férfi jutott, Lónyay Elemér Ödön, aki Stefánia belga királyi hercegnőnek, Rudolf trónörökös özvegyének második férje volt, és emiatt a későbbiekben nagyherceggé ütötték.

Számtalan érdekes, mi több, érdemes előadás hangzott el a Szent György Lovagrend idei szabadegyetemén, melyet ez alkalommal Nyíregyházán tartottak meg. Mint már hírül adtuk, szerdán Nagykárolyba is ellátogattak a nagyvilág legrégebbi világi lovagrendjének tagjai eleget téve a Partiumi Nagypriorátus meghívásának. Csütörtökön Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeközpontjában zajlott a tanácskozás. Szakemberek szóltak a vidék történetéről – több szemszögből is megvizsgálva az eseményeket, azok ok-okozati összefüggéseit.

Pénteken a Tisza-parti Tuzsérba utazott a konferencia. A település legjelentősebb nevezetessége a Lónyay családtól megörökölt Lónyay-kastély. A műemléki együttes fő eleme az 1787-ben, copf stílusban épült földszintes kastélyépület, melyet később Ybl Miklós tervei alapján bővítettek ki. A kastélyhoz két oldalépület és két kapuépület is tartozik. A hat helyiségből álló épületben gyönyörű falfestmények maradtak fenn. Az együtteshez egykor kisebb franciakert és azt körülvevő Tisza-menti angolkert csatlakozott. A kastélykertben, az egykori Kápolna-domb helyén található a család sírkertje. Az egykor tíz holdnyi park öreg fái közül mára már csak a vadgesztenye, hárs, platán, bükk és kocsányos tölgyfák és egy termetes méretű tulipánfa maradt meg. Említést érdemelnek még itt a kőrisek, szivarfák és a juharfélék több fajtája is: ezüst-, hegyi- és mezei juharok is. A kastélyt a kommunista rendszer éveiben mezőgazdasági épületként, orvosi rendelőként stb. használták fel. A rendszerváltoztatást követően félig felújították az amúgy különösen szép épületet, míg a hajdani melléképületekben ifjúsági szállót, vagy éppen művelődési házat alakítottak ki. Itt zajlott, immár a 17. alkalommal a Kárpát-medencei kézműves tábor, melyen ezúttal is sok erdélyi, kárpátaljai, délvidéki, avagy magyarországi fiatal vett részt. A tartalmas tudományos előadásokat követően gyergyószéki népzenekar kedveskedett katonadal-összeállítással a tábor és a szabadegyetem résztvevőinek, majd a lovagrend kancellárja, lovag Cseke László adott ízelítőt tanítványaival arról, hogy miért is a Visegrádi Palotajátékokat tartják a legkorhűbb középkori csatafelelevenítőknek.

Az egyhetes szabadegyetem szombat reggel zárult. Az értékes előadásokon kívül alkalom nyílt a kapcsolatépítésre és -ápolásra. A lovagrend ugyanis napjainkban egyfajta baráti, ismerősi társaság, mely tagjai fontosnak érzik múltunk emlékeinek ápolását, illetőleg a karitatív tevékenységeket. Ennek szellemében ez alkalommal is több közadakozás is zajlott. Partiumban, Szatmár megyében is jelen van tehát a lovagrend, a vezetője, nagypriorja Erdei D. István, Nagykároly és Tasnád parlamenti képviselője.