Belátható időn belül el kívánja érni a városvezetőség, hogy Nagykárolyban ne legyenek kóbor kutyák. Első lépésként menhelyet hoznának létre, de az ivartalanítást is felügyelő állatorvosi szakfelügyelet is szükségesnek tűnik. Mint Kovács Jenő polgármester elmondta, a lakosok pozitív hozzáállása nélkül mindez nem ér sokat. Szintén a polgárokban bízik a zöldövezetek karbantartása kapcsán — az önkormányzatnak nincs lehetősége arra, hogy mindenhol nyírja például a füvet. Továbbra is szorgalmazza a városvezetőség azt is, hogy a tömbházakban élők lakóközösségi társulásokat hozzanak létre. Egyebek miatt annak okán, mert csak a jogi személyiséggel rendelkezőkre vonatkozik a kedvezményes hőszigetelési támogatási rendszer.
Fél évet „adott” magának, illetőleg a városvezetőségnek Kovács Jenő polgármester annak kapcsán, hogy a lehető legoptimálisabb megoldást találják meg a kóbor kutyák kapcsán. „Vagy egyességet kötünk a kóbor ebekkel foglalkozó egyesülettel, vagy más megoldást kell találnunk. Mindenesetre a jelenlegi állapotokon változtatni kell” — jelentette ki a városvezető. Szeretné, ha a nyár során kutyamenhelyet létesítenének, illetve működtetnének. Mint fogalmazott, az a cél, hogy két éven belül egész egyszerűen ne legyen kóbor négylábú a városban. Mindezt az önkormányzat hozná létre, de a működtetésben szeretnének együttműködni a civilekkel. Nyomatékosította ugyanakkor, hogy a helyhatóság a menhely tulajdonjogát mindenképpen megtartaná. Célszerűnek tűnik ugyanakkor, hogy városi szinten kellene alkalmazni egy állatorvost, aki az egész település ilyen jellegű tevékenységét koordinálná. A kóbor állatok ivartalanításán túl ennek a szakembernek kellene például foglalkoznia a rovar-, rágcsáló-, vagy egyéb irtásokkal, a fertőtlenítést kellene felügyelnie.
A polgármester azon kérdésünkre reagálva, miszerint a Puffi Egyesülettel képzeli-e el az együttműködést, elmondta: nagyon bízik benne, hogy sikerül megállapodni velük. Hozzátette viszont, hogy mindenképpen szeretné, ha az önkormányzat is szerepet vállalna ebben, az amúgy kényesnek minősíthető kérdéskör megoldásában. Meglátása szerint az nem működik, hogy az egész szolgáltatást rátestálja egy civil szervezetre. „A legfontosabb talán mégis az, hogy a jó megoldás megtalálásában szükségünk van a város lakosságának — a kutyatartók, a kutyabarátok és a többiek — pozitív hozzáállására. Nem megengedhető jelenség az, hogy ‘nyakló’ nélkül szaporodhatnak az ebek. Mindenki, aki kutyatartó először is be kell jelentse a háziállatját az állatorvosnál. De arról is kell gondoskodjon, hogy a kedvence csak akkor hozhasson világra egy-egy új kutyát, ha annak lesz gazdája” — tette hozzá a városvezető. Az ivartalanítást jó megoldásnak tartja: „ha ezt nem értjük meg, és nem akadályozzuk meg, hogy a kutyák egyre-másra szaporodhassanak, akkor a kóbor kutyák helyzete nem lesz megoldva sem itt, sem máshol” — húzta alá.
Az egyesület több alkalommal is jelezte, hogy nagyjából sikerülne megbirkózniuk a nagykárolyi helyzettel, ellenben mindennek vajmi kevés értelme van, míg a vidékbeli településeken nem hasonlóan állnak hozzá. Mint több alkalommal is mondták, a kaplonyi, csanálosi stb. lakosok hoznak be a város területére kóbor ebeket. „Én a károlyi polgármester vagyok, nem intézkedhetek máshol. Persze megpróbálom az ottani elöljáróknak is közvetíteni ennek az ügynek a fontosságát. De ebben a tekintetben is a hasznunkra lehet az állatorvosi segítség… Úgy érzem, hogy immár ideje továbblépni, és nem kifogásokat keresni” — zárta le a kóbor állatokkal kapcsolatos mondandóját Nagykároly polgármestere.
Közösen a tisztaságért
Szintén a lakosok pozitív hozzáállására van szükség egy másik városrendezési, -karbantartási ügy kapcsán is. Kovács Jenő polgármester emlékeztetett, hogy nagyon régi tanácsi határozat is előirányozza a telektulajdonosok azon kötelességét, hogy az előttük lévő közterületet is karbantartsák. „De még kétszáz évvel ezelőtt is így volt ez. Egész egyszerűen mindenkinek kötelessége, hogy a háza előtti járdát, de még a zöldövezetet is rendben kell tartania. Nem győzzük lenyírni a füvet a magánházak előtt, hát még a tömbházak környékén…. Megkérem a lakosokat, hogy értsék meg ezt a gondunkat. Vonatkozik ez a kérés az Ágoston utcaiakra is, vagy a Petőfi utcán lakókra — nyilván nem mindenkire! De megnevezhetném bármelyik utcát… Kimondom: ha végigmegyek Csanáloson, láthatom, hogy ott mindenki lenyírja a háza előtt a füvet, nem kell ezt mondja nekik senki. Károlyban ezt miért nem lehet megtenni?” — vetette fel a témát a nagykárolyi polgármester. Ismételten a lakosok figyelmébe ajánlotta, hogy ezt a hozzáállást nem most találták ki, hanem már több száz éves gyakorlata van, és csak azáltal lehet a karbantartani a várost. „Ugyanúgy kérem ezt a cégektől is, illetve a különféle üzletet munkaközösségeitől. Takarítsák előttük a járdát, a zöldövezetet, méghozzá napi szinten” — fogalmazott Kovács Jenő. Mint hozzátette: „nem lesz szép a városunk, ha nem közösen teszünk annak érdekében.”
„Igényeljék, és mi segítünk!”
A zöldövezetek karbantartása szintén kívánnivalót hagy maga után a tömbházas városrészekben. Talán arra is megoldást jelentene, ha megalakulnának a lakóközösségi egyesületek. Ennek kapcsán a polgármester emlékeztetett, hogy törvényi előírás teszi elengedhetetlenné ezen szervezetek, társulások kialakítását. „De ezeknek nem csak azért kell megalakulniuk, mert szabály van minderre, hanem egész egyszerűen hasznosak is lesznek. Legtöbb 10 százalékos önrész mellett lehet majd — valószínűleg Nagykárolyban is — hőszigetelni a tömbházakat. A projektben való részvétel alapfeltétele ezen lakóközösségi társulások megléte” — mondta el. Megemlítette ugyanakkor, hogy kizárólag ezen egyesületek létével lehet a normák betartására kötelezni azon lakosokat, akik amúgy nem nagyon hajlanak arra. Például sok esetben gondot jelent a tetőtér szigetelése, a pincehelyiségek karbantartása, de eleve a lépcsőházak megfelelő tisztán tartása is — sokan igyekeznek kivonni magukat attól, hogy ezek költségeiből kivegyék a részüket. Az egyesületek meglétével erre is lehetne őket kötelezni, a csatlakozás alapfeltételéül megszabni.
„Az önkormányzat fog mindenkinek segíteni a lakóközösségek megalakulását kísérő jogi procedúra során” — nyomatékosította Kovács Jenő polgármester. Mint mondta: modellt adnak, megmutatják a konkrét lépéseket. Mindennek érdekében az érdeklődők jelezzék a helyhatóság számára ebbéli szándékukat: „Egy kérvényt tesz lesz az a lakó, vagy közösség, amelyik igényli, és mi megyünk, és segítünk”.
You must be logged in to post a comment.