Ihletről, alkotásról és az emberek művészetek iránti érdeklődéséről beszélgetett Habarics Ilona Kóter László szobrász- és fafaragóművésszel legújabb kiállítása megnyitójának apropóján.
Kóter László 1950. január 18-án született Nagykárolyban. A nagykárolyi Elméleti Líceumban érettségizett. Nagyváradon műszaki rajzot tanult, majd 3 évig volt inas Domokos Lehel szobrászművész mellett. 1982-től a Szatmári Képzőművészek Egyesületének tagja, kedvenc alapanyaga a fa, a márvány és a csont. Témái nagyon változatosak: alakos kompozíciók, vadász- és életjelenetek, portrék, aktok és nonfiguratív kompozíciók. Szobrai a világ minden részén – Németország, Magyarország, Izrael, Ausztria, Amerikai Egyesült Államok megtalálhatók és öregbítik a szatmári tájak művészetének hírét. Kis hazánkban egyéni és közös kiállításai voltak: Szatmárnémeti, Nagykároly, Szinérváralja, Tasnád, Erdőd, Marosvásárhely, Vetés, Avasfelsőfalu, Kolozsvár, Gyergyószentmiklós, Hadad, Lajosvölgy, Szatmárhegy, Aranyosmeggyes, Máramarossziget, Nyíregyháza, Hajdúnánás, Debrecen, Fehérgyarmat és Téglás.
Hat éves kora óta a fafaragás elkötelezett szerelmese, de elmondása szerint stílusa ötven év után is folyamatos változásban van. Ma már legtöbb alkotása megrendelésre születik, ám ha a múzsa csókja megihleti, nem tudja megállni, hogy terveit formába ne öntse. Legújabb munkáiból készül most kiállítás, Őszi szimfónia címmel. A sorozat ötletéről és alaptémájáról kérdeztük a művészt.
– Évente úgy 6–7 alkotótáborban veszek részt, ahol más országok képviselőivel együttesen dolgozunk. Hiába beszélünk más-más nyelven, valami furcsa és hihetetlen módon, mégis megértjük egymást. Mivel fő témánk a művészet, így arra a következtetésre jutottam, hogy a művészet az emberek nemzetközi nyelve. A táborokban szerzett ismeretségek és baráti kapcsolatok továbbra is összekötnek minket, így folyamatosan tudjuk segíteni egymást az alkotásban, hol tanácsokkal, hol pedig építő jellegű kritikákkal. Így formálódik az én stílusom is.
– Miért Őszi szimfónia?
– A sorozat címadó alkotása egy 75 centiméter magas diófa szobor, amely két ölelkező vonóst ábrázol a földgömbön, amit emberi kéz tart. Ez a kompozíció azt fejezi ki, hogy a művészeti ágak között a zene az, amelyik nemtől, kortól, vallási és politikai hovatartozástól függetlenül tud minden embert megszólítani. Ezt a témát dolgoztam ki a szimfóniasorozatban. Minden szobor egy-egy szimfónia, s emellett olyan alcímeket társítottam hozzá, mint a Pásztordal, A zene bölcsője, vagy például Emese álma.
– Mire gondol alkotás közben?
– Csak és kizárólag a munkára figyelek. Úgy öt éve kezdtem el láncfűrésszel dolgozni, ami felgyorsítja ugyan a munkálat folyamatát, de megkívánja a precizitást is. Előre tudnom kell, hogy mit akarok előhívni az alapanyagból, megtervezni a formát, méreteit, mert nincs javítási lehetőség. Ötletből szerencsére nincs hiány.
– Meglátja a fa lelkét és új életet ad neki a megmunkálás által. Foglalkoztatja közben, hogy milyen fogadtatása lesz a szobrainak?
– Természetesen. Hiszen nem magamnak készítem őket, hanem mindenkinek. Igyekszem mindig úgy dolgozni, hogy meg tudjam általuk szólítani az embereket.
– Mik a tapasztalatai, nehéz feladat bevonzani az embereket egy-egy tárlat megtekintésére?
– A pénz hajszolása miatt, az emberi kapcsolatok és kommunikáció megromlása miatt óriási nyomás van ma minden emberen. Emellett még a nacionalizmus is terjed, amit az újonnan betelepültek és a rablópolitika hozott magával. Már a családoknak sincs akkora összetartó ereje mint az én gyerekkoromban. Sajnos fiataljaink a kilátástalan helyzet miatt, ami Romániában uralkodik, kivándorolnak. Helyükbe a félművelt, vagy munkakerülő léhűtők lepik el Szatmárt is, és egyre jobban teret nyer az ilyen társadalmi réteg, akiket már nem szólít meg a művészet hangja. Legtöbb esetben a család és a szűk baráti kör van jelen egy megnyitón és csak igen kevés az érdeklődő, akik a tárlat ideje alatt érdeklődnek.
– Úgy tudom, rendhagyó kiállítás lesz.
– Így van! Szeretném bemutatni egyik felfedezettemet, Kiszner Enikőt, aki feszített vásznon, különböző alapanyagokkal, technikákkal és formákkal alkot új kompozíciókat. Munkái még sosem voltak a nyilvánosság előtt bemutatva.
A kiállítás megnyitójára november 15-én, szerdán 15 órai kezdettel kerül sor a Szatmár Megyei Tanács Hagyományőrző és Támogató Központ kiállítási termében, azt követően pedig két héten át lehet majd megtekinteni a kiállított műveket. Sok szeretettel várnak minden kedves érdeklődőt.
Kérdések: Habarics Ilona
You must be logged in to post a comment.