Mosolygó baba, mosolygó szülő: tíz éve működik a Baba-mama klub

A nagykárolyi Baba-mama klub több mint 10 éve várja foglalkozásaira a kicsiket és szüleiket.

A nagykárolyi baba-mama klub neve bár sokak számára ismerősen cseng, mégis talán kevesen ismerik a kezdeteket, a klub alakulásának, illetve fejlődésének történetét. Hogy a jelenlegi és jövőbeni anyukák kicsit részletesebb képet kapjanak a klub történetéről, tevékenységeiről, illetve jövőbeni terveiről megkértük Gindele Pásztor Enikőt, a klub egyik alapítóját, hogy meséljen nekünk a kezdetekről.

– Kezdjük talán a legelején. Mikor és hogyan született meg a babaklub? Honnan jött az alapötlet?

– A nagykárolyi baba-mama klub 2011 őszén indult, tulajdonképpen személyes igényből. Besztercei származású vagyok, gyerekeim születése előtt 2 évvel költöztünk Nagykárolyba, és mivel szinte egyáltalán nem volt a barátaink, ismerőseink körében kisgyerekes család, hiányoltam az olyan emberek társaságát, akikkel gyerek/szülő témakörben is tudunk társalogni, ugyanakkor fontosnak találtam azt is, hogy gyermekeim más gyerek társaságát szokják, élvezzék. A sors úgy hozta, hogy megismerkedtem Jakab Judittal (ő Kolozsvárról költözött Nagykárolyba) és Szabó Evert Emese logopédussal, akikkel közösen elindítottuk a klubos foglalkozásokat.

– Mi volt az elsődleges célkitűzésetek?

– A klub célja a közösségépítés, ezen belül pedig lehetőséget biztosítani a gyermekes és várandós kismamáknak közösségben lenni, egy közösséghez tartozni, továbbá helyet és teret biztosítani az informális beszélgetésre, tapasztalatcserére. Az óvodákhoz vagy játszóházakhoz képest, a klub jellegzetessége az, hogy míg az előbbiek esetében a szülő hátrahagyja és rábízza gyerekeit egy külső személyre, a klubtalálkozókon a gyerek édesanyja társaságában játszhat más gyerekekkel, együtt mondókázhat, énekelhet édesanyja közelségében, de ugyanakkor egy közösségen belül. Ez úgy az édesanya, mint a gyerek szocializálásában sokat jelent.

– Mennyire volt könnyű/nehéz az indulás? Milyen volt a fogadtatás a kismamák részéről?

– Nehéznek nem mondanám. Bár tevékenységünk újdonságnak számított Nagykárolyban, az anyukák pozitívan, kíváncsian álltak hozzá, és egy egészen jó kis közösség alakult ki. Persze kihívások, megoldandó feladatok voltak, megemlíteném a tevékenységek helyszínéül szolgáló terem megtalálását, kialakítását, ami amúgy az évek során többször is változott, támogatók megkeresését, és főleg azt, hogy a nagykárolyi közösség megismerje a klub tevékenységeit.

– Milyen foglalkozásokon, programokon vehettek/vehetnek részt a babaklubos csemeték és szüleik?

– Heti találkozóink vannak, amikor mondókázás, kötetlen beszélgetés, játszás szokott lenni. Egy másik fontos tevékenysége a klubnak az, hogy alkalomadtán különböző szakembereket hívunk meg, akik egy bizonyos témakörben előadást tartanak, az anyukáknak pedig lehetőségük adódik beszélgetni, kérdéseket feltenni, és személyesen megismerkedni azzal a bizonyos szakemberrel. A klub meghívottja volt már gyerekorvos, szülész-nőgyógyász, pszichológus, logópédus, fogorvos, gyógyszerész, úszásoktató, gyerekhordozás tanácsadó.

– A rendszeres, heti találkozókon kívül egy sor különleges programmal is kedveskedtek a kicsiknek és szüleiknek, kérlek mesélj ezekről.

A klub rendhagyó eseményei közé sorolhatók a farsangi mulatság, gyereknap, motoros találkozó, mikulási ünnepség, ünnepnapjainkhoz kötödő tematikus foglalkozások, és az évente kétszer megszervezett börze. Ezen események listája változik az igényeknek és lehetőségeknek megfelelően.

– Hogyan alakult a babaklub tevékenysége, vezetése az elmúlt évek folyamán?

2013- ban bejegyeztettük a PRO VILLA KARUL Egyesületet, mely jogi hátteret biztosít a klubnak, így lehetőség nyílt arra, hogy támogatásokat kapjunk, valamint pályázhassunk. Továbbá, az évek során változott a szervezésben aktívan résztvevő anyukák személye is, ami elsősorban annak a következménye, hogy a gyerekek kinövik a klubos foglalkozásokat. Eddigi klubszervező anyukák a fent említett három kezdeményező személyen kívül: Székely Réka közgazdász, Glatz Enikő pszihológus, Schnell Enikő tanítónő. 2019-ben hozzánk társult a hordozó anyukák csoportja is (Babywearing Carei), akikkel együtt Hompoth Panna gyógypedagógus szervezi jelen pillanatban a heti találkozókat.

– Beszéljünk egy kicsit a jelenről. A nagykárolyi és vidéki kismamák mire számíthatnak, ha úgy döntenek ellátogatnak egy foglalkozásra? Milyen élményekkel, előnyökkel jár ez számukra?

– Elsősorban a heti találkozóinkra hívjuk a nagykárolyi és környékbeli anyukákat, amikor laza, közvetlen foglalkozásokon vehetnek részt keddenként 18 órától, a Szociális Központ épületében. Tapasztalatunk az, hogy a gyerekeknek mindenképpen jót tesz az, hogy gyerektársaságban lehetnek és segít akár az óvodai felzárkózásban is az, hogy számukra idegen gyerekekkel játszhatnak anyukáik közelségében. Az anyukák pedig „egy cipőben járókkal” tudnak véleményt, információt cserélni, beszélgetni.

– Lassan visszahúzódik a járvány, szabadabban lehet programokat szervezni. Két év kihagyás után újra megszervezésre került a bababörze. Hogyan sikerült?

– Ez alkalommal is nagy érdeklődés volt, 64 eladó szülő. Az időjárás nem kedvezett azon szülőknek akik már csak a séta kedvéért is ellátogattak volna, ennélfogva talán a vásárlók, érdeklődök száma kevesebb volt az eddigiekhez képest, viszont az idei tavaszi börze is azt bizonyította, hogy igény van ilyen jellegű rendezvényre.

– Milyen terveitek vannak még az évre vonatkozóan?

– A legelső az, hogy összeüljünk az anyukákkal és megbeszéljük elképzeléseinket, ötleteinket, és azoknak a kivitelezési módját. Az elmúlt két év alatt, amellett hogy rendezvényeinket és időszakonként heti találkozóinkat is felfüggesztettük, szervezés „tehetetlenekké” tett. A bizonytalan helyzet miatt, nem lehetett tervezni, nem mertünk pályázatokat bevállalni. Újra kell gondoljuk tevékenységeinket, átbeszélni lehetőségeinket, ötletelni fogunk, és mindenképpen értesítünk a továbbiakról.

Úgy gondolom, hogy az anyukák és gyerekeik érdeklődése és igénye élteti a klubbot, valamint az önkéntes szervező anyukák. Generációról, generációra átadják egymásnak az anyukák a stafétát, talán ez a legnagyobb kihívás, és ugyanakkor ez igazolja a leginkább a klub létjogosultságát is.

Bagossy Andrea

Megjelent a Nagykároly és Vidéke térségi hetilapban