Nagykároly a Hunyadiak korában

Mára már elfogadott tény, hogy Mátyás király 1443. február 23-án Méhfi Jakab szőlősgazdának a házában született. Az „igazságos” melléknevet kapó reneszánsz korszakunk legnagyobb királya a Károlyi család felemelkedése és Nagykároly fejlődésében is fontos szerepet játszott, bár tény, hogy ez nem az ő idejében, hanem sokkal korábban, az Anjou-korban kezdődött el.

A fejlődés akkor kezdődik el, amikor gazdasági szempontból nagyon fontos, minden szombaton tartandó hetivásár jogot kapnak a Károlyiak. Ezt 1346-ban kapja András fiai: Simon, Mihály, Miklós és Merhárd, akik „vérük hullásával, nagy sebeikkel” harci érdemeik miatt kapták ezt a jogot. Majd 1387. április 24-én Zsigmond királytól nagyvásárjogot kapnak, ezt Mindenszentek ünnepén tarthatták, mert a károlyi templomot az ő tiszteletükre szentelték fel. Ekkor kapják a pallosjogot, vagyis azt a jogot, hogy bírósági pereket folytathassanak. Ezzel járt még az ispánsági jog is, amely kiemelte a környék nemesei közül a családot.

Ezek az adományok nemcsak a Károlyi családnak kedveztek, de a település fejlődésének is. A gyorsan fejlődő települést, hogy megkülönböztessék a szomszédos Karul pusztától (ma Horea falu), 1428-ban elnevezik Nagy Károlynak. 1470-ben Károlyi László a Vaday utcában lévő birtokait a Nyíres erdővel együtt eladja Károlyi Lancz Lászlónak, akit az ecsedi Báthoriak 1473-ban bepanaszolnak, hogy Mátyás király engedelme nélkül várat építenek Károly területén és ebben cseh és más külföldi katonákat tartanak („castellum seu fortalicium in circuitu ecclesiae in Karol”). Mátyás király 1482-ben egy okiratban kiáll Károlyi Lancz László mellett és megparancsolja, hogy a megkezdett kőház építését ne zavarja meg senki, mert biztos tudomása szerint nem várat vagy erősséget, mint a vármegye nemessége állítja, hanem egyszerű lakóházat épít. („et quia nos certificati sumus, quod ipse Ladislaus nec Castrum neque fortalicium sed domum pro habitacione sua in ipso oppido suo edificare intendit”). Ez az okirat egy a középkor legfontosabb kapcsolatrendszerére mutat, vagyis a senior és a vazallusa viszonyára, ami azt jelenti ebbe az esetben, hogy a Károlyiak feltétlen hívei Mátyás királynak, részt vesznek hadjárataiban és hűséggel szolgálják, cserébe a király kiáll mellettük és védelmezi, favorizálva őket a többi nemessel szemben. Bár láttuk, hogy már korábban megkezdődött a család központjának kiépítése, de a király jóváhagyása lesz az ahonnan keltezzük a kőház, mint a Károlyi családi fészek megépítését.

Hogy ez a vár hol állhatott, ezt nem tudjuk biztosan, de minden bizonnyal a mai kastély területén, mert az épület körüli munkálatok során a kápolna és a torony közötti részen, valamint a kápolna és az oldalbejárat közötti részen olyan falazatokat találtak, amelyek technikai megoldásai a 15. századra utalhatnak. Sajnos ezt a részt nem tudták megmutatni a nagyközönségnek, azonban az idén 536 éves esemény megünneplése valószínűleg méltó keretek között fog megtörténni.

Romát Sándor

Forrás

Asztalos György: Nagykároly rendezett tanácsú város története 1848-ig

https://library.hungaricana.hu/hu/view/MolDigiLib_VSK_gr_karolyileveltar_02/?pg=0&layout=s&fbclid=IwAR15_B2sH7Dqkl9tRZ98mJe4GSCxHwqQRUHZQlfZT–83OMv05wNaCrX19o

1