Naplójegyzetek az első világháborús harctérről és az orosz fogságból

Kedden mutatják be a Károlyi-kastélyban azt a kiadványt, melyet Komáromy Lajos egykori nyomdász írt és a „Napló 1916-1918” címet viseli. A kötet, Komáromy Lajos első világháborús emlékeit, tapasztalatait tárja az olvasó elé. A kiadvány gondozását, Dr. Baumgartner Bernadette és Dr. Zichy Mihály történészek vállalták.

1914 tavaszán egy vonalas füzetet vásároltam, hogy mint akkor felszabadult nyomdászsegéd és mint középiskolai magántanuló, tovább folytathassam iskolai tanulmányaimat. Mert minden vágyam, célom az volt, hogy érettségi után kimehessek Gutenberg őszhazájába, Németországba a nyomdászok Mekkájába, Leipzigba.

Sajnos, nem így történt. 1914. március 28-án fegyver dörrent Szarajevóban, amely megreszkettette nemcsak a Balkánt, hanem egész Európát is. Egy szerb diák agyonlőtte Ferenc Ferdinándot, az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösét és feleségét. Nemsokára ezután Bécsben elhangzott a végzetes bejelentés: ‘mindent megfontoltam, mindent meggondoltam…’. És pár nap múlva kitört a háború. Elszabadult a pokol… Nap nap után máris zsúfolt katonavonatok szállították az emberiség színét-javát Galíciába, Szerbiába a harcterekre, a halál völgyébe. Vágyaim, elképzelései természetesen a porba hullottak (mégpedig puskaporba!)”– írja naplója előszavában, Komáromy Lajos.

A kötetben a szerző részletesen beszámol személyes élményeiről, háborús tapasztalatairól. A nehézségek, a túlélés bizonytalansága rendre áthatja a kiadványt, s az első világháború mindennapjaiba enged betekintést az olvasó számára is. Komáromy Lajos szépen írott naplóbejegyzéseiből kitűnik: a túléléshez a hazatérés reménye, a humor ad neki erőt.

Dr. Baumgartner Bernadette történész hosszú ideig, alaposan tanulmányozta az eredeti naplót, a megjelenést megelőzően. Az eredeti kézirat rá gyakorolt hatásáról kérdeztük a szakembert, aki maga is jelen lesz a december 27-én, kedden, 15.00 órától a Károlyi-kastélyban sorra kerülő könyvbemutatón.

Néhány éve, amikor vendégkutatói ösztöndíjjal a Regensburgi Egyetem Magyar Intézetében voltam, levélben megkeresett Zichy Mihály kollégám az OSZK kézirattárából, hogy ismerek-e Komáromi családot Nagykárolyban, mert éppen egy nagykárolyi „fiatalember” első világháborús naplóját katalogizálja.

Ezután megkerestem Pistit (Komáromi István, az unoka – a szerző megjegyzése), mivel más Komáromit nem ismertem Nagykárolyban. Pisti elmesélte a nagypapája történetét, illetve a napló történetét is (kis kockás füzet, melyet átlőve őrzött a nagyapa, majd a család, stb.). Mikor legközelebb Budapesten jártam, felkerestem a kollégámat a könyvtárban, és elkértem a Naplót hogy belenézhessek.

Már az első mondat megrendítő hatású volt számomra: Aki e füzetet megtalálja, küldje el – ha lehet édesapám címére: Komáromy István, Nagykároly, Szatmáron, Árpád utca 45. Döbbenetes volt-e sorokat olvasni, hiszen nyilván azzal a reménnyel indultak a katonák a frontra, hogy túlélk azt, de ugyanakkor tudták azt is, hogy bármi történhet velük a fronton

Aztán olvasni kezdtem. Szép, viszonylag könnyen olvasható volt az írás. Elképesztő volt olvasni, hiszen mindez megtörtént, ez nem fikció volt, nem regény, hanem maga a véres valóság… Zichy kollégával megbeszéltük, hogy jó lenne, ha ezt a füzetet a nagy nyilvánosság is megismerhetné. Pisti egyből támogatta az ötletet, hogy megjelenjen a Napló könyv formájában. Ehhez először, álományvédelmi szempontok miatt digitalizálni kellett a naplót, előtte azonban a restaurátor kollégák amennyire lehetett helyrehozták a golyó által roncsolt lapokat (Komáromy Lajos ugyanis lövést kapott a fronton. A naplót is átszakító ún. dum-dum golyót az eltávolítást követően, élete végéig az óraláncán őrizte. Többek között ezt is megtekinthetik az érdeklődők a keddi könyvbemutatón. – a szerző megjegyzése).

Valójában akkor kezdődött számunkra a nagy munka, amikor megkaptuk a digitalizált szöveget, amit újra kellett gépelni (ebben is volt segítségünk, mégpedig Papp Andrea és Tilkovszky Éva), közben pedig Pisti elküldte a nagypapája által a családnak készített visszaemlékezéseket, amiket szintén begépeltünk.

Szövegjavítás, az eredeti és a későbbi naplók összehasonlítása, fényképek, térképek beszerzése következett. Nagyon sok munka volt vele, de minden fáradtságot megért. Nagyon sok részt ki tudnék emelni a naplóból, tulajdonképpen végig izgalmas és tanulságos történet, hiszen a fiatal Komáromy Lajos olyan hatásosan számolt be az eseményekről, hogy akarva-akaratlanul az ember ott volt vele mindenütt: a lövészárokban, a zuhogó esőben menekülö katonák között, a sebesülteket szállító marhavagonokban, vagy éppen a hadikórházban a karácsonyt váró sebesült katonák között és még sorolhatnám.

A kiadvány nagy tanulságaként azt mondanám el, hogy a sok szörnyűség ellenére, végig ott van a sorok között a remény is, az emberség, a bajtársiasság, a hit és a család megtartó ereje, söt még humor is. Mindenképpen tanulságos olvasmány és bízom benne, hogy az olvasóközönségre is olyan hatást gyakorol majd, mint ránk, szerkesztőkre”- mondta, Dr. Baumgartner Bernadette.

A kiadvány bemutatóján az érdeklődőknek Dr. Baumgartner Bernadett beszél majd a Naplóról. Dr. Hágó Attila Nándor régész pedig a kiadvány történelmi kontextusáról értekezik majd.

Katonadalokkal készül, Berei Károly, míg Komáromi Júlia, (Komáromy Lajos dédunokája), részleteket olvas fel a Naplóból, illetve elszaval egy verset is a dédnagyapa költeményei közül.

A helyszínen a kötet is megvásárolható lesz. A kiadvány 60 lejbe kerül.

A szervezők minden érdeklődőt várnak az eseményre!