Címke: Megyeri Tamás Róbert

Tovább

Bozgoroztak és oláhoztak a színházban

Igen, Nagykárolyban, igen, a váradiak. És szögezzük le: vélhetően helyesen tették. Merthogy a kortárs színház egyik feladata, hogy például az ilyen – talán csak kevesekre jellemző – jelenségeket is színre vigye. S miként tegye ezt? Valahogy úgy, ahogy a Szigligeti Színház tette Székely Csaba Bányavakság című művével.

Tovább

Mi történt hetven éve Bihardiószegen?

Természetesen sok minden történt hetven esztendeje Bihardiószegen. Írásunk nem törekszik az akkori cselekedetek objektív elősorolására, már csak azért sem, mert történészi képesítés és ismeretek hiányában az nem is sikerülhetne. Annál inkább tárházai az alábbi sorok annak, hogyan is emlékeznek az akkor megesettekre a ma emberei. Románia hősére, a fosztogatás éjszakájára, a biciklis magyar bakákra, a felelőtlen rohamra, a bosszúra, a következményekre. Többen is meséltek: ki erről, ki arról. Ellenben senkinek sem akaródzott nevét felvállalva elmondania, hogy mit élt át, avagy mit hallott azokról a napokról. Egyesek azzal érveltek, hogy minek háborgatni már a múltat, változtatni úgysem lehet rajta, de azért meséltek. Mások pedig félnek. Így olvasóink elé „csak” kósza legendák, mendemondák, illetve néhány valóságos adat egyvelegét tudjuk nyújtani – reményeink szerint ez sem kevés.

Tovább

Nyilvános levél Ilie Ciută nagykárolyi tanácstagnak

Újfent a felesége szoknyája mögé bújik, tisztelt Ilie Ciută. Mégis mit gondoljak Önről, amikor ekként cselekszik? Jegyzetet írtam minap arról, hogy román nemzetiszínű szalagokat aggatott a nagykárolyi köztéri szobrok egy részére. Amely tettét én erőltetettnek véltem, s szerintem csak azért cselekedett ekként, hogy pózolhasson a kamerák előtt. Sajátságos válaszként a neje arra szólít fel, hogy szégyelljem magamat.